vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

MEGPERZSELVE

Szerző: GyörgyiDátum: 2008. szeptember 30. 08:00

Műfaj: VersCimkék: öröm, szerelem




Oly gyönyörű volt az a szombat este,
mikor szám a szádat lázasan kereste,
vágyunk szállt a szeptemberi széllel,
miénk volt e csodálatos éjjel.
Repültem,
szálltam, már alig vártam,
teljesüljön mit rég óta vágytam,
megmutattad nekem az éjszakai fényt,
elhoztad szívemnek az utolsó reményt.
Hűvös volt az éjjel, én egy kicsit fáztam,
forró csókjaidra oly régóta vártam,
gyengéd ölelésed felmelegített,
felizzó vágyaink egymásnak feszültek.
Valóság ez most vagy csak édes álom,
újra láthassalak, máris nagyon várom,
pedig édes csókod meg sem száradt számon,
minden perc egy óra, őrűlten hiányzol.
Emlékezz a vörös rózsaszálra
és a csöndes, meghitt kis szobára,
mely lángra gyújtott két szerető szívet
és a vágyra ami lemeztelenített.
Kerestük a boldogságot, szőttünk szép terveket,
élveztük az együtt töltött csodás perceket,
amikor az óra búcsúzásra intett,
az elválás szemünkbe fájó könnyet hintett.
Választottunk magunknak egy fénylő csillagot,
mi éppen szobánk ablakánál ragyogott,
elmondhatunk neki bút és bánatot,
tanuja volt amint két szív találkozott.



vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Györgyi   (#4263)

2008. október 01. 08:29

Kedves Rézi köszönöm megtisztelő figyelmedet. Nem rossz a javasolt címed, megfontolom. :-) Örülök, ha tetszett. :-)

Válasz Rézi hozzászólására (#4261).

 

2. Rézi   (#4261)

2008. október 01. 07:55

Finom,mondhatnám cizellált.........,de én a szerelmes nő címet adtam volna,de hát az én vagyok.....): ):Üdv,Rézi.