vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Nincs

Műfaj: VersCimkék: élet, halál

Levetkőzöm, levetkőztem,
érzelmeim fonta arany ruhám.
Ülök, pörén, mint veszett,
ruhám rongy, volt élet.
Nincs, ha lenne, már nem ébreszt fel.
Mert vágyak szürke egén az enyém ,
szürkébb, titokzatos talány.
Elmennék százszor, de a törvény tart,
s mert halált a bűnös remél,
de nekem a nap felkél, s örökre tündököl,
csak tudnám, hogyan, meddig és miért.
Én, hagylak, és szépen kérlek,
jó lenne, ha Te is hagynál végre,
Te, Élet …


vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Jocc36   (#20739)

2010. július 10. 01:03

oksa, milyen fagyit kérsz? elgondolkodtató hogy más a hittünk de mégis ugyan azt a könyvet bújuk, emberek sok ezrei vallják azt mit te, de mégse kaptak elég tételt, kis csoport az mit vallok én, és elégedetten, félelem nélkül várom az elmúlást. ölel jocc

 


2. bobita   (#20690)

2010. július 06. 20:25

bármennyire is más a hitünk , a látásmódunk a világ folyásáról,és szinte mindenről,egyben hasonlítunk, szeretünk "nekimenni" az életnek,ezért ez a versed is tetszik, mehetsz a fagyizóba kisfiam, csákó:bobita