vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Olyan kuszák a betűim

Műfaj: NovellaCimkék: írogatok

Meleg este van. Ablak nyitva. Hűs fuvallat érkezik. - Írsz ? - Igen, írok. - Mi lesz belőle ? - Nem tudom, még gondolkodom, s ügyelek majd minden betűre.

- Olyan kuszák a soraid, alig tudom olvasni.

- Szemüveged van ?

- Azt én nem hordhatok, levinné a huzat.

- Tudod, soha nem tudtam szépen írni, különösen ha sietek.

- Hová sietsz ?

- Nem tudom, néha gyorsan gondolkodom, mostanában több dologra kell figyelnem.

- Mire ?

- Nem vagy Te túl kíváncsi ?

- Ugyan, mit kéreted magad, ki vagy Te ?

- Egy kis ember, sok gondolattal.

- Akkor ? Áruld el mire gondolsz ?

- Tudod próbálok boldog lenni.

- Az meg mi ?

- Olyan érdekes állapot, mikor táncolni lenne kedvem, szédülni...

- Hülyeség ! Én egész nap körbe-körbe forgok, szédülök. Unalmas.

- Nekem nem lenne az.

- Hogy csinálod ?

- Hát így, figyeld !

 

Megengednéd...

Ha lépnék feléd,
hogy táncra kérjelek,

ővatosan, figyelve mosolyod.

Egy szédítő keringő

neked, s nekem.

Egy utolsó tánc

ahogy csak a

reggeli fény ölel

az álmok után

Figyelj, csak rám !

 

- Figyellek ! Furcsák vagytok ti emberek. Firkáltok a papíron egymásnak... Mi ez ?

- Még nem tudom...majd !

 

Ja, arra nekem nincs időm ! - mondta a szellő, s ahogy jött úgy tovasuhant sokáig lebegtetve a függönyt, mert Ő meg ehhez értett.

 

 

 

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Sonkoly Éva   (#11038)

2009. augusztus 03. 17:02

Köszönöm, Kata ! :)

Válasz Jancsó Katalin hozzászólására (#11024).