Mosoly

Egy gyermek mosolya a világ minden kincsével felér. Főleg, ha ez a mosoly akkor is megmarad, mikor a gyermek betegségben szenved. Egy olyan betegségben, ami mindent megváltoztat az életben. Hisz mindenki ismeri a mondást: „Mosolyogva tűrd a holnapot!”

Írta: Bloodygenie

Egy nap

Minden napom ugyan úgy kezdődik... fájdalommal. Mégis tovább kell lépni a fájdalmon, és meg kell próbálni élni. Nehéz, nagyon nehéz, de menni kell és tenni azért, hogy elmondhatsd este mikor lefekszel: ma is megtettem minden tőlem telhetőt.

Írta: Bloodygenie

Édesanyám mosolya

Írta: Bloodygenie

Mesék között szőtt álmaid

Írta: Bloodygenie

Gondolatok

Ehhez nem igazán lehet bevezetőt írni... Gondolatok, amik kínoznak. Talán megfordul más fejében is, hogy nem így kellene lennie. Ez a létállapotot, amit életnek hívunk, hogy ennek nem így kellene lennie. De nem tudunk ellene mit tenni. Így csak írunk.

Írta: Bloodygenie

Visszatérés

Már rég nem írtam olyan cikket, amit alkalmasnak találtam rá, hogy feltegyek. De visszatértem. Talán csak kis időre. Talán megint eltűnök majd... De mindig visszatérek. Mert egy őszinte hang, még ha most még gyengécske is, mindig kihallatszik a tömegből...

Írta: Bloodygenie

Altató

Írta: Bloodygenie

Nagyinak

Írta: Bloodygenie

Egy másik nap

Még most is ugyan úgy kezdődnek a napjaim. Fájdalommal. A tolószékből kiszálltam már, a mankóimat elhagytam. De a fájdalom megmaradt. Még most is nehéz, de már könnyebb.

Írta: Bloodygenie