Beteg tavasz

Írta: Namida

Viszonyaim (1)

Érzéseim egy hanggal kapcsolatban, amely elragadott. Azonban mégsem merem merem többet megszólítani. Talán régi érzéseim kúsznak fel, talán félek a realitástól, vagy talán csak önmagamtól.

Írta: Namida

Önáltatás?

Közel egy éves munkába állásom után sem állíthatom magam a mókuskerék biztos szereplőjének. A kérdőjelek azonban nem csupán tevékenységi körömmel, hanem a munkával, mint életünk legnagyobb részét meghatározó fejezetével kapcsolatban is felmerülnek.

Írta: Namida

Viszonyaim 2.

Az idő olykor letud lassulni. Ilyenkor értelmét veszti minden, és a világ is eltávolodik tőlünk. Hangok, hangtalanul- néztem vizenyős, kék szemeit....

Írta: Namida

Tegye fel a kezét

Tegnap a Zsidó Színház provokatív és élbevagó, kegyetlen darabját volt szerencsém megnézni. Számkivetettség és feszültségteremtés, önidentitás, és egy szubjektív vélemény, terítéken a Hunkurunk- kortárs darab a Sirályban

Írta: Namida

Lilás virágok

Az embernek olykor tárgyiasulnak az és gondalati, így a képekről, világokról felfogott érzéki percepció teljesen egészében alárendelődik saját gondolatainak...

Írta: Namida

Harmonika

Amikor a magány megfeni a maga sarlóját, learatni mezőimet, rétjeimet- még akkor is csak dombjaim, rejtekeim királyára gondolok. Ő azonban már máshol muzsikál...

Írta: Namida

Szubjektív- Szabad gondolatok az emigrációról

Szabad gondolataim az ismeretlenről, más világokról, más életekről, saját magamról. S minthogy még nem ismerem őt, hogy megismerem-e, szintén nem tudom. Csak barangolom...

Írta: Namida