Egy hamis élet margójára
A vezető lassan, szinte túl óvatosan állította meg a szerelvényt, mintha azt sugallná: "Még visszaülhetsz, nem muszáj itt leszállnod" Mégis éreztem, meg kell tennem...
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Élettelen csodák
Miért hagyott mindenki magamra?Nem akarok enynire egyedül lenni.Nem akarom a felnőttek problémáit megtapasztalni.De most....Az Ő halálával, mintha végle lezárult volna a gyermekkorom...
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Ábrándok egy kávéházban
Itt fekszem. Itt fekszem darabokban, összetörve, megszégyenítve, megaláztatva. Fekszem akárcsak egy semmitérő, elhanyagolt tárgy, amire már senkinek nincs szüksége....
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>A bulémián innen és túl
Míg te a családodnak élsz én a súlyomnak, míg Te az óramutatótf igyeled, hogy mikor mehetsz végre haza a munkából, én a mérlegét átkozom...............
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Örök társ, a magány
Csupán egy elképzelt történet,(ami remélem sosem fog bekövetkezni) valaki olyannak, aki nagyon sokat jelent a számomra.Reménykedem benne, hogy elnyeri tetszéseteket!:)
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Ég és föld között (Júliának szeretettel)
Egy meg nem történt esemény, egy létező személynek, arról, hogy menynire is fontos az ember életében az önzetlen, tiszta barátság,s, hogy nincs az az áldozat ami túl nagy lenne barátainkért...
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Csak úgy!:):):):):)
a minap azzal a váddal illettek, hogy én soha semmi vidámat nem írok...Hát ennek megcáfolására készült el ezen cikk.Vagyis tudok én vidám is lenni ha nagyon akarok:)
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Az emlék lángja
Mikor szerelmesek vagyunk, a boldogság mellett bennünk lappang a félelem is, hogy elveszíthetjük szerelmünk tárgyát. Ez a novella erről a félelemről szól egy teljesen más megvilágításban...
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>Gyászom sóhaja
A legszörnyűbb dolog a világon, mikor elveszítünk valakit... Valaki olyat, akit nagyon szerettünk, és a hiányt semmivel sem tudjuk pótolni............
Írta: Tóth Lívia
Tovább >>>
