Szeretve
Dátum: 2013. június 19. 18:54Műfaj: VersCimkék: vers, szerelem, csók, vágy |  |
Halk sóhaj száll, szól szívhez esti szél,
Forró a nyár, és ég a szenvedély.
Suttogva bár, de lelkedig hatolva,
Egy ízre vár sós könnyig meghatódva.
A csóknak vége már, a kedves jár most messze,
Szemem téved a távolba elmerengve.
Ó, meddig még, hogy várni kell a csókra,
Kiéhezve az édes-kedves jóra?
A gondolat, mely útra kel minden este,
Hozzád hajol, s égig emel szeretve.
(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
