vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Alien

Műfaj: VersCimkék: talány, magány, félsz, bitorlod

Sosem láthatod őt, mert megcsal két szemed,
gyakran beszél hozzád, de süket rá füled,
naponta szembe jön, talán a főnököd,
vagy egyszerű csöves, és durván fellököd.

Lehet a gyermeked, mégis örök talány,
reményt nem vet beléd, övé a rút magány.
Élete zárt világ neked, ki múltban élsz,
fölénye háborít, mert nincsen semmi félsz

benne, pedig a sors nem kiszámítható,
mitől tudhatja ő, melyik út lesz a jó?!
Nem is hinnéd, miről úgy gondolod, tiéd,
te bitorlod, nem ő! És nem érted, miért?!

Székesfehérvár, 2009.06.03.


Megjegyzés: E versem Zorausz könyve - Földiek és földönkívüliek c. írás hatására készült

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Ryan Turner   (#9382)

2009. június 08. 22:33

Kedves Rézi! Igen, sok van még ebben a témában, a lényeg egyelőre így csapódott le. Ezt a verset nem fogom folytatni, ám szerintem lesz még néhány, amely e könyv (és a többi hasonló olvasmányom) nyomán íródik majd. Köszönöm érdeklődésed! :) Üdv: Ryan

Válasz Rézi hozzászólására (#9377).

 


2. Rézi   (#9377)

2009. június 08. 21:16

Már olvastam amott............,kérlek fojtasd,hisz még nagyon sok van benne.....Üdv,Rézi.