Ami fáj
Dátum: 2009. november 09. 10:35Műfaj: VersCimkék: sultan meséi, szerelem, szakítás |  |
Ami fáj
Fáj. A gondolat.
A tények, és a lelkek,
az ártatlanul, önzőn hazudott szerelmek,
Fáj az emlék, és a tudat,
hogy a szív egy nem volt dalt sirat,
melyet oly valóságnak látott,
mint az egész, kibaszott világot,
s felépített egyet magában - miattad.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 10 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Halacska (#14793) | 2009. november 17. 08:45 |
Akkor te sem pesszimista vagy, csupán realista... :) | |
Válasz Liz hozzászólására (#14750). |
|
2. Halacska (#14792) | 2009. november 17. 08:44 |
Feltettem. Most moderálják. | |
Válasz Florance hozzászólására (#14705). |
|
3. Halacska (#14703) | 2009. november 14. 07:01 |
Van egy történetem, de nem mertem eddig megírni: ismerősöm tragédiája. Hiába változtattam volna meg a nevét, magára ismert volna és semmivel sem akartam hozzájárulni a szenvedéseihez. Sajnos, már nem fenyeget ez a veszély - hamarosan megírom. Senecát fogom mottóul választani, ugyanis nagyon idevág. Ezzel a történettel azt szeretném mondani, hogy ennél nagyobb igazságot nem tartalmaz az élet. | |
Válasz Florance hozzászólására (#14683). |
|
4. Halacska (#14678) | 2009. november 13. 12:36 |
Bölcs mondást mindenre lehet találni és mindennek az ellenkezőjére is. Ehhez mit szólsz: "Arra születtél, hogy veszteségek érjenek szüntelen, s végül magad is megsemmisülj"? Seneca (aki nagyon értett a vigasztaláshoz) legalább is így írta valami nőnek, aki elvesztette a fiát. | |
Válasz Florance hozzászólására (#14651). |
|
5. Halacska (#14647) | 2009. november 12. 10:06 |
Nem gondolom, hogy ez "örök harc" lenne: mindig vannak emberek, aki gyengébbek, gyávábbak mint a realisták. Azokat a rózsaszín lufikat kipukkasztani, amikkel ők tartják magukat távol a beismerésektől - nem igazi harc. Még sportértéke sincs. Ami "örök", az csupán annyi, hogy mindig lesznek menekülők, akik a homokba dugják a fejüket. Ez nem baj - legalább is nekem nem. Az a baj, ha ezek az elszállt kozmonauták (minden normális érvet nélkülözve) meg akarnak győzni arról, hogy náluk az igazság. Ez viszont kihozza belőlem a vadászszenvedélyt, és legyalulom mindig a ködváraikat. Kegyetlen vagyok, tudom...De az élet - nem habos torta. | |
Válasz bobita hozzászólására (#14644). |
|
6. bobita (#14644) | 2009. november 12. 09:34 |
akkor ok, rendicsek, nem is a tények, vagy az ideológiák számomra a lényegesek,hanem az örök harcuk, | |
| |
7. Halacska (#14642) | 2009. november 12. 09:08 |
Persze, hogy úgy van: tények ellen nem lehet bárányfelhőcskés ideológiát érvként felhozni. | |
Válasz bobita hozzászólására (#14633). |
|
8. bobita (#14633) | 2009. november 12. 08:11 |
ok , legyen úgy,ahogy szerinted van, | |
| |
9. Halacska (#14626) | 2009. november 11. 22:35 |
Az egész dolog a bizalommal kezdődik. Amint bízni kezdesz valakiben, nem "érte" bízol, hanem "miatta". Nem? Az az építmény pedig, aminek ködből öntötték az alapkövét, nem tartja magát sokáig, akármilyen szépen nevezzék. Konkrétan: hajamra kenhetem a világot, amit "megnyertem". De ez egy régi történet, már nem aktuális. | |
Válasz bobita hozzászólására (#14625). |
|
10. bobita (#14625) | 2009. november 11. 22:30 |
lehet "érte" kellett volna,nem "miatta", ezt elcseszted, de nyertél egy világot magadnak | |
| |
