Egy percre legyozni a halalt

Szerző: rosszcsontDátum: 2008. szeptember 02. 09:11

Műfaj: ÉrdekességCimkék: rosszcsont, erdekesseg

Ez egy kulonleges elmenyrol szol. Van akihez kozel all, van akitol tavol. Mindkettot elfogadom. Hozzam nagyon kozel, azert szeretnem megosztani.Jo olvasat!

Napi 400 szó vagy 4000? Ez az evidencia. Ha leírod, aszongya, akkor az már a tiéd. Nem beszélhet le senki az írásról. Ez is stimmel. Sőt, csak én írhatom le. Úgyse értek semmi, de semmi máshoz, csak a firkáláshoz. Firkálni a papírra. A szavakat.

Talán akkor eltűnik ez a kellemetlen érzés is, hogy nem csinálok semmit.

Mindhárman alszanak. Szuszognak a paplan alatt. Megvannak most már mindhárman, megérkeztek. Háromszor sikerült legyőznöm a halált. Igaz, csak egy pillanatra, mikor megszülettek. Igazából ezért katartikus élmény a szülés, ez az egyetlen kizárólagos alkalom, amikor fityiszt mutatsz a halálnak. Igen, a mindenki által rettegettnek. Aki nem tesz kivételt, és nem jelenti be magát. És nem tudunk róla semmit. Ja, kérem ezért félünk tőle. Bár nem tudom, ez a félés-dolog mennyire van rendben. Jól ki van ez találva.

Mindenesetre mikor a mellkasodra teszik a véres, ismeretlen, síró, kis lényt, akkor érzed, egy pillanatra legyőzted ezt az emberfeletti jelenséget, a halált. Hogy azután életed végéig küzdj vele ismét, de most már elsősorban a kis lény életéért. Most aztán munkára fel! A kicsi meg nagyon kicsi, 2 hónapos. Nem baj, minden nap nő, tűnnek el napról napra a megszületés viszontagságaiból szerzett nyomok, lelkiek és testiek. Már mosolyog is.

Nagyon sok minden vár leírásra. Az elmúlt évek alatt megváltozott minden szerencsére. Nem voltak az írás évei. Mostanában érzem úgy, hogy muszáj írni. Látom a sort a gondolatokból, csak úgy tülekednek egymás tetején-hátán. És végre a régiek, eredetiek, nem teszetoszaságok sora, nem kéretlen társaság. Itt, kérem, mindenkinek van mondanivalója, és megvan a maga helye és feladata. Na. Persze ez az áramszünet direkt kedvez a gondolatok áramlásának.

Végre. Leszállunk az elektromosság diktálta embertelen tempóról. Vissza egy emberi ütemre. Vajon miért tetszik az embereknek a sebesség? Talán mert tudjuk, hogy soha nem lehet igazán a sajátunk. Elfelejtjük, hogy egy embernek mindenhez, mindig gondolkodnia kell, magunkévá kell tenni a dolgokat, ami nem megy gyorsan. Nagyon nem megy gyorsan. Lassan megy. Nagyon lassan.