És ezt megbocsájtja tánc közben...

Szerző: ArtsardDátum: 2008. november 21. 02:44

Táncoltál

Tánc voltál

Ne!

Ne csókolj most!

Fázom

Jégben égett szerelem

Tűzben fagyott álom

Gondoltam én:

Gond voltam én:

Szeretkezzünk bátran!

Jegel a tűz

Éget a jég

Ördög-Angyal Bárban

Repültél Te

Süllyedtem Én

Kínzó szégyenemben

Angyal voltál?

Ördög leszek!

Nincsen semmi ebben

Abban sincs semmi, hogy nem érzek hideget és meleget

Olyan, mintha lebegnék üresen. És ez most jó, mert vagyok, mint egy kisfiú,

Aki szívesen elfut mások tekintetébe és könnyeket zavar újra és újra már vagy öt éve

És ezt megbocsájtja tánc közben a...

Eddig 6 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Artsard (#20939)	2010. július 20. 17:11
No jó! Akkor megpróbálom újra. Majd szóljatok, hogy álljak le! :D
Válasz Mimi hozzászólására (#20932).

2. Artsard (#20916)	2010. július 19. 20:44
Csak egy pár pohárkával... több nem használ :D
Válasz Lucia hozzászólására (#20890).

3. Lucia (#20890)	2010. július 19. 12:02
Esetleg töltsek?:)))


4. Artsard (#20879)	2010. július 19. 04:08
mármint arra, hogy újra költsek...
Válasz Lucia hozzászólására (#20833).

5. Artsard (#20878)	2010. július 19. 04:06
Nem akarok sablonos választ írni: "ez örömmel tölt el..." stb... de most arra kényszerítesz, hogy újra írjak, és ez jó. Köszönöm.
Válasz Lucia hozzászólására (#20833).


6. Lucia (#20833)	2010. július 16. 19:51
Önvizsgálatra inspirálsz?!:)) Napok óta a verseid hatása alatt vagyok, azt hiszem mi már találkoztunk valahol és valamikor... csak talán túl zűrösek voltaka körülmények:))) Ezer és egy gratula, ügyes vagy!