vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Gerevich-riport /1997/

Műfaj: EgyébCimkék: gerevich, mentalhigiene, pszichológia

A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején szembetűnő változások mentek végbe, amelyek elsősorban a kommunista rendszer összeomlását követő határmegnyílásoknak tudhatók be. A kelet- európai drogfogyasztást fokozatosan felváltotta a nyugati típusú kábítószerezés.

Az addig csupán tranzitországként funkcionált Magyarország egyszerre komoly felvevőpiacává vált a klasszikus kábítószereknek. E tevékenység köré komoly hálózatok szerveződtek, amely hálózatok működtetőinek  az volt az érdeke, hogy minél több ember váljon a drogok rabjává.

A kilencvenes évek elején már létrejöttek olyan fórumok, melyek a drogprobléma kezelését tűzték ki célul, ezt azonban erőteljesen sorvasztotta az a tény, hogy még 1997-ben sem volt drog elleni nemzeti stratégiánk, sem megfelelő pénzforrásunk, hogy konzekvensen, mérlegelt szakmai szempontok figyelembevételével járjunk el ebben a témában. 1997-ben már eseti drogbizottság jött létre a parlamentben. Ez az eseti drogbizottság többek között olyan hiányosságokra hívta fel a figyelmet, mint a protokoll nélkül működő intézmények, az összhangtalan, olykor egymásnak ellentmondásos drogmegelőzési programok, vagy a többé- kevésbé eredményesebbé vált jogi állásfoglaláshoz nem egyidejűleg felzárkózott egészségügyi jogszabályok. Mindezek hiányában komoly kérdéssé vált, hogy a büntetés felől a gyógykezelés felé terelt drogfogyasztó megfelelő körülmények közé kerül-e.

Az is tisztázatlan volt, hogy a drogos gyógyulásáért kik viselik a felelősséget, valamint maga a gyógyultság fogalma sem körvonalazódott ki. Mindezek tükrében felmerült az is, hogy bizonyos kábítószer ellenes programok nem csak, hogy nem használnak, de kifejezetten ártalmasak is lehetnek. Ezeknek ártalmassága többnyire azokban az esetekben mutatkozott meg, amikor a drogmegelőzési programoknak köszönhetően a gyermekek idő előtt ismerkedtek meg a drogokkal, ebből kifolyólag érdekesnek, izgalmasnak találták a tiltott szereket. Sok esetben arra buzdították a fiatalokat, hogy bajba jutott társaiknak segítségnyújtás helyett maguk váljanak az árulóivá, és jelentsék fel őket a hatóságoknál. Ez szöges ellentéte volt annak a hozzáállásnak, amelyet a szakemberek képviseltek, ekkor azonban még nem álltak rendelkezésükre olyan átfogó epidemiológiai adatok, amelyek a hazánkban alakuló droghelyzetet pontosan nyomon követték volna. Ebből kifolyólag  hazánkban a tervszerű gyakorlati lépések helyett még főleg csak találomra botorkáltunk, és ez megbízhatatatlan adatokat eredményezett. A köztudatban elterjedt adatok szinte teljesen alaptalanok, és valótlanok, még becslésnek sem nevezhetőek voltak.

 

Gerevich javaslata a felmerült problémákra a következő volt:

 

„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a kábítószerezőkkel vagy a megelőzéssel foglalkozó intézmények finanszírozása nyilvános legyen. Rengeteg pénz folyik el ugyanis olyan tevékenységekre, amelyekről a szakemberek gyakran nem is tudnak, vagy amelyeknek megkérdőjelezik a hatékonyságát, a létjogosultságát. Szükség volna egy válságstábra is. Ez kidolgozná a legsürgetőbb teendőket, különösen a kezelésre vonatkozóan. Ezzel emelkedne a drogambulanciák és - osztályok, valamint a rehabilitációs otthonok szakmai színvonala. Nem az a fő gond ugyanis, hogy a drogra rászokó fiatal leszoktatható-e, azaz gyógyítható-e, hanem az, hogy nem igazán szakszerűen kezelik őt. Ez csökkenti a páciens gyógyulási motivációját, nem érzi érdekeltnek magát a gyógyulásban, következésképp nem működik együtt a gyógyítókkal, ami viszont nélkülözhetetlen a gyógyuláshoz.

Nagyon is időszerű feladat, hogy területi és központi kutatási programokat indítsunk a honi droghelyzet feltárására. A nyolcvanas években már volt egy "drogkutatási" alirány a "társadalmi beilleszkedési zavarok" főirányon belül, tehát valami effélére volna szükség jelenleg is, persze, központi pénzalapból, a legjobb szakemberek bevonásával.”

 

Molnár Zsolt 2009. Szekszárd

 

 

Felhasznált irodalom:

© 1997 Élet és Tudomány LII/24, 1997. június 13.

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.