Mozaik

Szerző: ArkhipélagoszDátum: 2008. július 24. 15:28

Műfaj: VersCimkék: illat, hold, csípő

Mozaik

Mazsolás kalács- boldogság illat, a tavasz feldíszítette a fákat,
A szerelmesek már kinn várnak,

Az izzó hold ezüstpillantást vet a hullámok pikkelyén,
Csak terád vágyom én,

Jelzőtüzeket gyújtanak az úton a partig, virágzik az akác,
Most végre rám találsz,

Hófehér tested messze világít az éjben, nincs benned képmutatás,
Leveszed a tunikád,

Föld és ánizs ízű a tested, ma este elhajózunk messzi,
Mindenki azt kérdezi,

Hogy lehetsz ennyire szép? Fehér fogaid megannyi gyöngy,
Elapad a könny,

Térdeid, csípőd, és hasad, görög váza íve vállaidnak,
Az angyalok nevetést hallatnak,

A hajóba beszállunk, néma összeesküvők a világ ellen,
Szoríts magadhoz a csendben,

Nincs haladék, végérvényesen elindulunk, isten veled világ,
Nevetséges hiúság,

Fricskázzuk a halált, mi gályarabjai a szerelemnek,
Semmi sem veheti el a kedved,

Két vándor az éjszakában, a világ zajától messze,
Te meg én, elhajózunk az ismeretlenbe.