Nem mondom!
Dátum: 2008. december 01. 13:02Műfaj: VersCimkék: a tmt alkotasok |
Azt hogy varlak,mostantol orokre titkolom,
A bennem tornyosulo vagyakat elaltatom.
Lelkem tisztito tuzekben hamvasztom el,
Nekem mar semmikor es sosem letezel.
Nem mondom...
Hah...ez meghaladja kepessegeimet!
Reszketo kezemmel nyugtatom szived.
Belevagok az egesz Vilag budos pofajaba.
Amiert nem lehetek neked az imadsagba.
Nem mondom...
Elindulok ujbol kifutni az egesz orszagbol.
Kirohanni ebbol a vegzetes rabsagbol...
Atkelek folyokon ,vad idegen talyon,
Nem akarom latni halalod ,orjongok de
Nem mondom...
Tudod,mar faradt vagyok a tragediaktol.
Mit eletemben magam kore osszeszedtem.
Apro magocskankent talajba ultetve,
Nagy fava novesztve,legyokereztem.
Nem mondom...
Nem...Nem...Nem...Nem mondom sosem...
Hogy faj a szivem,mert huszonot eve szeretlek
Remenytelenul...remenytelen...
Nem mondom,inkabb meghalok...elotted.
Kezem ...vagom...veres...legyen...es
Nem mondom...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.