rám leheltek

Szerző: bobitaDátum: 2010. április 06. 22:10

olvadok vagy fagyok

rám leheltek, és nem tudom ,

olvadok-e vagy fagyok,

vihar volt, és nem tudom ,

megtartanak -e a habok,

sok mindent már megalkottam,

mégsem tudom ki vagyok ,

egy széken ülök egyedül,

és most is tovább hasadok .

fogyó holddal telő időm

a szél majd elém rúgja,

megkongatja bennem hangját

lelketlen harangja.

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. idegen (#23326)	2011. március 25. 07:22
A lelketlen harang viszhangja csendül,/ hullám hegyek trapézán lendül,/ a fogyó holdig a magány,/meghalja aki arra jár.../


2. bobita (#19043)	2010. április 11. 14:31
szia jocó,szépséges ajándék lenne , de biztosra veheted,ha enyém lenne az összes idő akkor én tutira nem állítanám meg soha ,azért köszi, rendes vagy,
Válasz Jocc36 hozzászólására (#19041).

3. Jocc36 (#19041)	2010. április 11. 04:59
ha tehetném, az időt neked ajándékoznám hogy Te meg állítsd ott ... ahol Szépen írod kedves Bobi szeretettel ölel jocc


4. Nem Tom (#18989)	2010. április 09. 07:22
Nekem is tetszik, és különösen az, hogy most vagy Gábor Áront ismeritek, vagy Hemingway-t. Tamás :-)))


5. bobita (#18985)	2010. április 08. 19:53
elárulom a titkot, megkongattam egy harangot és lehet jó messzire szállt el a hangja, te meg csak most hallottad meg, ennyi, ilyen egyszerű,
Válasz Hosta June hozzászólására (#18973).