vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Utószó (ballagás után)

Műfaj: VersCimkék: felnőtté válni

Tényleg hogy eltűnt minden!
Minden bizonyosság,
Tervek, ígéretek.
Most nincs más, csak a kiütések a hasamon,
Kiegyenesíthetetlen kunkorok a hajamban,
A kölcsönadott könyvek, lemezek, filmek helye,
A még bepakolt táskám
És az órarend a hűtőszekrényen.
És nincs más, ami a sohaviszontnemlátások,
Kegyetlenek, hazugok, álszentek világában eligazíthatna
Csak a saját értékrendem,
És a tény,
Hogy minden úgy szép, ha változik.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Glosoli   (#16914)

2010. január 10. 19:52

Szia ipszilon! Igazán köszönök mindent amit írtál! Még akkor is, ha már volt szerencsém kicsit belekóstolni a felnőtt-létbe: ezt még régebben írtam, azóta már egyetemre járok, új gondok nyomasztanak. De a mondott szám mondanivalója örök: mindig visszatér majd ez a búcsúzós-érzés, azt hiszem.

Válasz ipszilon hozzászólására (#16911).

 


2. ipszilon   (#16911)

2010. január 10. 19:37

Szia Glosoli! Ebben a nagy nekibúsulásban hallgasd meg Balázs Fecó "Számíts rám" c. nótáját, s próbálj meg csak a szövegre figyelni. Talán megérzed a "Cirkusz megy tovább" filingjét, amit pár évvel később is magadénak tudhatsz minden elköszönésnél, mert el fog jönni. Mert "Sok minden változott! Elhiszem! / De csak az évek múltak el, a többi nem!" Mondom én ezt 43 évvel a gimis ballagásom után. Amúgy érzem azt, amiről írtál! Üdv! ipszilon