Hasadás

Ma reggel láttam meg Őt. A buszmegállóban állt, várta a járatát, épp munkába indult. Volt még 10 perc indulásig, így nekem is időm, hogy közelebbről felmérjem.

Írta: Szabó Fruzsina

Árulkodó íráskép

Felgyorsult világunkban egyre jelentősebb szerepet kap az írás - főként sms és e-mail formájában - így szófordulataink, mondatszerkezeteink és helyesírásunk a magunk műveltségét, és tanultságát tükrözik. Egyszóval az íráskép nem más, mint maga az egyén.

Írta: Szabó Fruzsina

A hit

Pár hónappal ezelőtt megismertem egy reményekkel teli fiatalembert. Óriási változásoknak nézett elébe, a számára igen nagy lehetőség pottyant az ölébe. Segítséget kapott több ember összefogásával, kitaposták neki az utat, amelyen végighaladhatott volna.

Írta: Szabó Fruzsina

Tévedés

Némán ült a folyó partján, és a vízben felsejlő arcot nézte. A lágy szellőtől a víz felszíne épp csak fodrozódott, így az arc, amely visszanézett rá, tisztán kivehetővé vált.

Írta: Szabó Fruzsina

Metakommunikáció

A kommunikáció fogalma az esetek többségében kimeríti számunkra az írásos és szóbeli beszédformát, pedig korántsem csak ezekből az összetevőkből áll .

Írta: Szabó Fruzsina

Pólusok

– Zitus, mondd csak, mióta is vagy te egyedül? A kérdés kissé fejbevágott. Egyik barátnőmmel iszogattunk épp egy hangulatos kis kávézóban, amit nemrég fedeztünk fel.

Írta: Szabó Fruzsina

Kimondatlanul

- Csak annyit kérek, hogy szeress! - csapott öklével az asztalra, miközben a szavak dühödt éllel hagyták el a száját. Szemében könnyek gyűltek, s hiába igyekezte visszafojtani őket, legördültek az arcán, s a sós ízt a szájában érezte.

Írta: Szabó Fruzsina

Gordiuszi csomó

– Atyaég! Te féltékeny vagy?! – kiáltott fel meglepetésében a fiú. – Dehogy, hová gondolsz?! Én csak… – Zita nem tudta befejezni a mondatot. Nem tudta, mert maga sem értette a kialakult helyzetet.

Írta: Szabó Fruzsina

Pezsgő

„Ding-ding-ding-ding!” A templomharang kedvesen figyelmeztet, hogy ideje felkelni, hisz épp a reggel nyolcat üti. – No de szombaton? - kérdem én. Igen, bizony feleli a harang, és rendületlenül kondul tovább.

Írta: Szabó Fruzsina

Démon

Lassan öntudatodra ébredve megérted, mi is a boldogság számodra, hogy miben rejlik a szíved valódi vágya. Körvonalazódik a távolban, majd egyre biztosabb alakot ölt, és végül kilép a ködből. Amire már olyan hosszú ideje vártál, most kéznyújtásnyira áll előtted.

Írta: Szabó Fruzsina


Figyelem

– Meglesz! – kiáltottam vissza, miközben kiléptem a szobából, és bezártam magam mögött a főnököm irodájának ajtaját. Hallottam még rajta átszűrődni a már ismerős mondatot: ‒ Holnap négyre várom az asztalomra a cikkedet Zita! ‒, de válasz nélkül hagyva idegesen rohantam végig a szerkesztőségen.

Írta: Szabó Fruzsina