Szanaszét

Írta: Glosoli

Sztrapacska élni kezd

- Hahó! Zavartan felnézett: - Hahó... -mormogta bátortalanul. Egy fiú állt fent a korlátnál. Talán két... vagy inkább három évvel lehetett idősebb nála. Ismerte már valahonnan, most mégis zavarba jött, meg egyébként is: jobban szeret ilyenkor egyedül várakozni. Mert hogy várt valakit.

Írta: Glosoli

Őszember

Írta: Glosoli

Naplemente

-Nézz csak ki, egész durvák odakint a fények! - kiabált be hozzám a fürdőből Kobajasi: épp folyékony szappant nyomott a kezére, majd meleg vizet engedett rá.

Írta: Glosoli

Utószó (ballagás után)

Írta: Glosoli

Egy percre

Hideg volt. Összébb húzta magán barna szövetkabátját, és meggyorsította lépteit. A nap fagyosan fénylett, és most, ahogy végignézett ezen az utcán, ezen a városon, a sajátos közép-európai letargián kívül más is a szemébe ötlött.

Írta: Glosoli

Mása én vagyok

Szörnyű, rémisztő csikorgással gördült be aznap délután a metró. A szerelvényben alig volt néhány ember, csak egy nő ült velem szemben az ülésen, oldalán hároméves-forma kisfiú.

Írta: Glosoli

Más

Írta: Glosoli