Azon cikkek, melyek tartalmazzák a(z) "egy" címkét:

Egy balkéz búcsúlevele

A rendőrség egy névtelen bejelentés után ma hajnalban, feltehetően egy kenyérszeletelő kés által levágott, emberi bal kart találtak egy fővárosi garzonlakás szűkös nappalijának kellős közepén.

Írta: Stonecutter

Rajz

Írta: Sonkoly Éva

Egy

Írta: Lezly

Hogyan lehet a Felsőbb Ént intenzív részévé tenni az életünknek?

Az itt és most-ban most egy integrációs folyamat zajlik mindazok számára akik úgy döntöttek, hogy visszatérnek az Egységbe. Az Egy darabokra szedte magát számtalan formában, és számtalan módon. Minden egyes darabka {aspektus} rendelkezik a tudat egy darabkájával.

Írta: Eva Gold

Október

Írta: Sonkoly Éva

Biztos kikötő...

Írta: Sonkoly Éva

JelZe(m)non

Bocsánat, ha valakit zavar, hogy így nyiltan reagálok versekre, írásokra, de nem tudom megállni, hogy ne itt hívjam fel a figyelmet értékes alkotásokra. Megteszem nyílvánvaló az adott írásnál is, de szeretném azt, hogy sokak figyelmét se kerüljék el azok írásai, kik értéket közvetítenek nekünk!

Írta: Veronai

A szerelmes nő..

Írta: Rézi

A nő dícsérete.

Írta: Rézi

Álom az Úrvacsoráról

A sas erre szállt, és hangja messze hatolt ama hegyekig! Volt egy álmom..Ágyamban reggel fölébredve látást láttam, ami azóta is hatása alá vet sokakat. Reggel lévén fölülve dörzsöltem szememet ,látám egy egészen más világot. Mivel már nem az első eset életemben a látás /nem lepődtem

Írta: lengyelsas


Hozzád zeng te drága lélek

Írta: lengyelsas

Kutyus

Írta: lengyelsas

S az Isten megteremté a földet...

A telhetetlen föld... mely nem is föld, hanem ember, mert csak mi lehetünk telhetetlenek, kiknek soha nem elég a jóból, miközben észre sem vesszük, hogy fáradhatatlanul azon dolgozunk, egyre nehezebb és értéktelenebb legyen életünk...

Írta: Gyöngy

Majd, ha a pokol befagy!

...Hosszú évek teltek el, mire megértettem, mi az élet igazi értéke. Bár számomra a pokol már régen befagyott, lekéstem mindenről. Elhagyott mindenki, aki valaha szeretett, akit valaha szerettem. Bár vannak barátaim, mégis magányos lettem... Most már minden egyforma. Minden szürke. Nem maradt más...

Írta: Gyöngy