vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Egy balkéz búcsúlevele

Műfaj: NovellaCimkék: esélyegyenlőség, mozgalom, empátia, rendőrség, lázadás, novella, horror, búcsúlevél, levél, bal kéz, egy, elnyomás, egyenjogúság

A rendőrség egy névtelen bejelentés után ma hajnalban, feltehetően egy kenyérszeletelő kés által levágott, emberi bal kart találtak egy fővárosi garzonlakás szűkös nappalijának kellős közepén.

       A rendőrség egy névtelen bejelentés után ma hajnalban feltehetően egy kenyérszeletelő kés által levágott, emberi bal kart találtak egy fővárosi garzonlakás szűkös nappalijának közepén. Az élettelen marok még szorította a kést, amiről a laborban, a vérminta, és a vágás szöge alapján megállapították, hogy a bal kéz saját magát vágta le.

     Érezzék át, miféle kínokat élhetett meg, ahogy szenvedve a fájdalomtól, de mégis elszántan fűrészelte a bal vállát, amíg el nem szakadt az az utolsó kis ín, amivel az utolsó nyisszantást el tudta végezni, mielőtt a bal kar beleloccsant a padlón lévő, jó fél méteres átmérőjű vértócsába, ami valószínűleg hosszú idő alatt nőhette ki magát ekkorára.

        Mi lehetett az indítéka, hogy így elbánjon magával? Hogy juthat el valaki ennyire labilis idegállapotig, hogy a saját karjával vágja le ugyanazt a kart a vállától?

      Az asztalon a rendőrök találtak egy borítékot is – benne egy levéllel. Csúnya, alig olvasható macskakaparás.


Egy balkéz búcsúlevele


        Amikor ezt a levelet olvassák – én már nem tartozom az élők soraiba. Értelmetlen, silány életemnek úgy vetek véget, hogy egyszerűen levágom magam a testtől, ami éltetett, mert nem tudtam viszonozni mindent, amit ő tett értem. Akármennyire is igyekeztem, sajnos haszontalan balkéznek minősültem.
        De ez mindig is így volt, egészen születésünktől fogva. A jobb. Mindig ő volt az ügyesebb. A jobb kéz. Mindent ő csinált, én csak a másodlagos feladatokat végezhettem el. A hátamat tartottam, amíg ő üthetett a biliárddákóval. Hátulról tartottam a könyvet, amíg ő nézhette az oldalakat és lapozhatott. Még szépen írni sem tudok. Sem rajzolni. Mindig ő kapta a tollat, ceruzát.
        Utálom. Ráadásul mindig olyan öntelt.
      Pedig manapság már árulnak balkezes holmikat is. Ollót, tollat… még a gitárt is fel lehet húrozni fordítva. De nekem egyikben sem lehetett részem. Elnyomtak és én megtörtem.
     Régen a balkezes gyerekeket átszoktatták jobbkezesre, mert nem fogadták el, hogy létezik olyan ember, aki a bal kezével ügyesebb, mint a jobbal.
De kérem: ez már egy másik, szabad világ. A huszonegyedik században élünk, ahol elvileg egyenlők a polgári jogok, és nincs elnyomás. Jogunk van nekünk, balkezeknek is azokat a javakat élveznünk, mint a jobb társaink. Nem rosszabbak vagyunk: csak balok.
      Évekkel ezelőtt alapítottam egy lázadó alapítványt, balkezek számára, aminek a neve Lehetsz Jobb is. Harcolunk a balkezek egyenjogúságáért, és ennek a mozgalomnak büszke tagjaként halok mártírhalált, hogy felfigyeljenek ránk, és támogassanak minket, fogadják el a követelésünket, különben nem leszünk hajlandóak tovább szolgálni a gazdatestünket.

 

       A rendőrség hamar megtalálta a kéz gazdáját is, aki a jelentős vérveszteség miatt ájultan feküdt a fürdőkádban, a szomszéd helyiségben. Azonnali hatállyal kórházba szállították, ahol a legkiválóbb orvosok ezekben a percekben is keményen küzdenek az életéért. Ha a fiatalember sikeresen felépül, élete végéig elmegyógyintézetben fogják kezelni, ahol az ápolók felügyelete alatt nem fog tudni több kárt okozni magában.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Bányai János   (#25933)

2012. október 05. 10:20

Gratulálok, a Kétbalkezesek Szövetsége képviseletében.-D János

 


2. Zseva   (#25917)

2012. október 04. 20:00

Ez szörnyű!... És még a bal karját is visszavarrták. :-)

 


3. Stonecutter   (#25908)

2012. október 04. 15:17

köszönöm szépen! Igyekszek beilleni a társaságba :)

Válasz Nem Tom hozzászólására (#25904).

 


4. Macska   (#25905)

2012. október 04. 12:06

Ez csúcs!

 


5. Nem Tom   (#25904)

2012. október 04. 08:57

Szia Kőfaragó. Örvendek, hogy egy jó íróval gyarapodott az oldal. Ez egy jó írás. Tamás