774 éve hunyt el Kond fia, Brühü
Dátum: 2010. május 12. 11:00Műfaj: PrózaCimkék: brühü, kond, ralpa, egypercesek |  |
Ezelőtt 774 évvel hunyt el Kond fia Brühü, aki kemény életében soha semmi olyat nem tett, ami az embertársai, az ország, vagy a kultúránk javára vált volna. Nem tudott éneket mondani, verset szavalni, vagy eposzokat írni. Nem volt hős, sőt kifejezetten gyávának nevezhetnénk.
Ezelőtt 774 évvel hunyt el Kond fia Brühü, aki kemény életében soha semmi olyat nem tett, ami az embertársai, az ország, vagy a kultúránk javára vált volna. Nem tudott éneket mondani, verset szavalni, vagy eposzokat írni. Nem volt hős, sőt kifejezetten gyávának nevezhetnénk. Két háborút is áldozatként élt végig; az elsőben anyját, a másodikban két fivérét vesztette el. Egyetlen hőstette csupán az volt, hogy egyszer félreugrott egy kidőlő fa elől. Utána évekig gyászolta szeretett apját, Kondot.
Rövid életében – alig harmincöt évet élt meg – fatolvajként mindent megélt, amit csak egy fanatikus megélhetett. Vágott fát szekercével, vontatott rönköt lóval, menekült a hatalom – a hercegi erdőkerülőség – emberei elől, olykor sikertelenül. Háromszor ült börtönben, természetesen igazságtalanul. Az első két alkalommal másfél-másfél évet, utoljára pediglen hármat és pár hónapot. Mindhárom alkalommal csak csendesebb, magányosabb lett, viszont szökési tervei sem voltak; lett lévén végtelenül egyszerű ember.
Alig húsz volt – túl egy háborún és másfél év hercegségi tömlöcön –, amikor elhatározta betyárnak áll, amolyan rettegett pusztai betyárnak. Mivel azonban az egyéni vállalkozókat akkoriban nem támogatta a hatalom, s mert halvány elképzelése sem volt merre keresse az Alföldet, letett tervéről. De gyakran álmodott bő, kék bugyogókról és karikás ostorról. Bőven jutott neki kék karika a szemei alá is. Híres verekedő volt ugyanis Brühü, rettegték ökleit hetedhét határban. Másodjára ezért is került börtönbe – egyénileg elkövetett csoportos garázdaságért a hercegség emberei ellen.
Komor, tagbaszakadt ember volt, rongyos gúnyájában járta a vidéket. Tanulmányait korán félbe kellett szakítania – még hat éves sem volt –, így se olvasni, se írni, de még számolni se nagyon tudott. Egyetlen érték az életében a fa volt. Tipikusan olyan ember volt, aki még a megrökönyödést is megrönkönyödésnek mondta. Gyakran emlegették volna reggeli mondását is, mellyel a felkelő napot köszöntötte –, ha nem lett volna oly határtalanul magányos:
„A vadász szarvasra, vaddisznóra, a katona háborúra, csatára. És én? Én, pedig tönkre megyek.”
Minden bizonnyal rengeteg mélyenszántó gondolata láthatta volna meg még a napvilágot, de sajnos soha egyet, egyetlen egyet sem jegyzett se meg, se fel senki.
Agglegényként egyszer gondolt csupán a házasságra, de az asszony, akit szeretett, végzetes módon nem viszonozta szerelmét. Éveken keresztül csak az erdők fái hallhatták panaszát, mély sóhajait, melyek egyetlen jelei voltak reménytelen vonzalmának a Nő iránt. Három évet és pár hónapot kapott, mert nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani, hogy köze lett volna a Nő hirtelen eltűnéséhez. Valami véletlen folytán azonban pont akkoriban jelent meg egy szellem a környéken, mely váltig hajtogatta, hogy egy fantáziátlan tuskó áldozata lett. Nem hitt neki senki és egy kóbor szelleműző végül a mély és sötét rengeteg mélyére száműzte. Kísérteties história.
Korai és tragikus halála megrendítette környezetét. Hónapokon keresztül gyászolta két mókus, egy fakopáncs és évekig könnyeztek utána a szúk is.
A végtisztességet egy vándor barát adta meg neki, aki a kis erdei házikóban éjszakai szállást kért volna. Julianusnak, Julianus barátnak hívták.
Eddig 16 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Nem Tom (#19641) | 2010. május 22. 07:22 |
Ha már művészetről beszélünk, akkor nem beszélhetünk rosszról, csak a „nekem nem tetszik”-ről. De, ha az alkotásokról, akkor ebbe már minden belefér, a zseniálistól a kakáig minden. Tamás | |
Válasz Mimi hozzászólására (#19629). |
|
2. ralpa (#19571) | 2010. május 19. 20:19 |
Megtenném, de nekem nincs olyan (se). | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#19570). |
|
3. Nem Tom (#19570) | 2010. május 19. 20:01 |
Kapcsold be a TV-t, és lesz neked Joshi Bharatod. | |
Válasz ralpa hozzászólására (#19523). |
|
4. ralpa (#19523) | 2010. május 19. 01:07 |
Módosítottam az adataimat is. Lehangolt egy kissé, hogy az írták nekem, nincs barátom. Úgy döntöttem ezért depressziós leszek. | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#19521). |
|
5. ralpa (#19522) | 2010. május 19. 01:00 |
Tőlem mehet a cím, engem nem zavar. Nem titok. Egyszerűen csak meglepett a dolog, semmi több. | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#19521). |
|
6. Nem Tom (#19521) | 2010. május 19. 00:48 |
Ott ahol azt írtad „ In memoriam Határ Gyöző” Az engedélyed nélkül nem adhatom ki a címet, ha kiváncsi vagy ott az email-em. Csak a tiedet nem tom | |
Válasz ralpa hozzászólására (#19516). |
|
7. ralpa (#19516) | 2010. május 18. 23:34 |
Igen tisztelt Nem Tom! Lehetne egy kérdésem? Hol és hogy a fenébe leltél rá a Hordogányra? Kérdésem lényege igazából az, hogy hol (na jó meg az is, hogy hogyan)? | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#19417). |
|
8. ralpa (#19475) | 2010. május 17. 21:50 |
Érdekes pont ez futott át az én fejemen is. Amolyan folytatásos teleregényként, évente egy számmal, amiben az égvilágon nem történik semmi az előző részhez képest. | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#19474). |
|
9. Nem Tom (#19474) | 2010. május 17. 21:46 |
Ugye azért azt nem teszed meg velünk, hogy minden év január elsején újra felteszed nekünk a következő évszámmal? Nyolc-tíz év alatt megunnánk. Tamás | |
Válasz ralpa hozzászólására (#19469). |
|
10. ralpa (#19469) | 2010. május 17. 20:56 |
Most már tényleg nekimegyek. Megnéztem, s két éve íródott, ezért az új verzió címe 776 éve hunyt el Kond fia, Brühü lesz. Várjátok izgalommal. | |
| |
11. Nem Tom (#19424) | 2010. május 14. 14:38 |
A rossz kritikát, én kifejezettem élvezem, és főleg akkor, ha én írom! A másodiknál ott a pont. Figyelmetlen voltam A törekpusztával kapcsolatban láthatod, mennyit kibír az ember! / :-))))/, és még élek. Viszont itt szeretném látni valamelyik klerikális indíttatású írásodat, mert emlékeztet az egyik az én „Fele királyság” c. írásomra. Az ént, azt nagyon-nagyon kis betűvel írtam, de nem baj, ha felnagyítod ötszázasra. Tamás | |
Válasz ralpa hozzászólására (#19422). |
|
12. ralpa (#19422) | 2010. május 14. 13:10 |
A rossz kritikákat általában pont annyira élvezem, mint a jókat. Válaszaim: Az elsőt tanácsnak vettem, meg fogom fontolni, amit mondasz, mert lehet benne igazság. Nem emlékszem pontosan, de ez jó két éves "darab" is lehet, azóta nem nyúltam bele. Azóta már megkomolyodtam, meg fejlődtem is tán (?). A második, a vadászos mondat pedig szánt szándékkal lett ily töredékes, hisz Brühü "Nem tudott éneket mondani, verset szavalni, vagy eposzokat írni." A törekpusztai megjegyzésed pedig kifejezetten kellemesen érintett. Nem gondoltam volna, hogy valaki képes magát azon átrágni. | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#19417). |
|
13. ralpa (#19421) | 2010. május 14. 13:02 |
Természetesen bóknak vettem, s természetesen köszönöm, ÁM! sajnos nem láttam a filmet, vagy legalábbis nem emlékszem rá. | |
Válasz Mimi hozzászólására (#19412). |
|
14. Nem Tom (#19418) | 2010. május 14. 05:08 |
A Magyar vándor forgatókönyvét, (Vígh Lászlóval közösen) Magyar Zoltán találta ki. Tamás :-))) | |
Válasz Mimi hozzászólására (#19403). |
|
15. Nem Tom (#19417) | 2010. május 14. 05:07 |
Szia, ralpa! Ha már jól írsz, megérdemelsz egy rossz kritikát. Az egész történet rengeteg fantáziáról árulkodik. De itt, és most trehány voltál. Szánhattál volna rá még néhány percet, hogy összefésüld az egészet. Értem ez alatt pl. ezt a két mondatot” Egyetlen hőstette csupán az volt, hogy egyszer félreugrott egy kidőlő fa elől. Utána évekig gyászolta szeretett apját, Kondot.” Persze tudom, hogy nem kell szájbarágósnak lenni, de valahogy nagyobbat durranna, ha jobban előkészítenéd. Vagy „A vadász szarvasra, vaddisznóra, a katona háborúra, csatára. És én? Én, pedig tönkre megyek.” Ez meg szerintem kicsit bénán lett felvezetve. Persze, ha ez így maradt meg a törekpusztai legendáriumból /:-)/ , akkor megbocsájtok. Elnézést a kritikáért, de rengeteg olyan írás van, amihez még hozzászólni sem érdemes, de ez nem olyan. És, persze azt sem kell gondolnod, hogy mérvadó a kritikám, de én így érzem. Tamás | |
| |
16. ralpa (#19404) | 2010. május 12. 22:43 |
Nem. Legalábbis nem tudok róla. Miért? Ha kifejtenéd... | |
Válasz Mimi hozzászólására (#19403). |
|
