vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Alig valahogy

Műfaj: PrózaCimkék: emlékek a múltból, jelenből

Hatvanhat, vagy talán, hatvanhét őszének végén, novemberi szélben fagyott az útra, ónos eső, ólmos szürke égből hullott, a tél első szívet facsaró, fekete képe.

Alig valahogy

  Hatvanhat, vagy talán, hatvanhét őszének végén, novemberi szélben fagyott az útra, ónos eső, ólmos szürke égből hullott, a tél első szívet facsaró, fekete képe.
   Mami krumplit sütött a sparhelten, régi, öntöttvas kotlában, és beszélgettünk.

-Kisfiam, unokám, lehet, hogy még sincs Isten, pedig a természet erről beszél. Én csak hallgattam, és a gyenge izzószál fényében egy kidobott vekkert szerelgettem. Tele volt fogaskerekekkel. Kitt, katt.

-Tudod, reggel ha a nap kél, ha kél, a vadgalambok istenítik Jézust, szomorú hanggal, emlékezve a történetre. Megööltééék szegénykét, megööltééék szegénykét, megööltééék szegénykét...
Illesztgettem, de valahogy nem stimmeltek a fogaskerekek, pedig hittem, ez még működni fog, rajtam biztos, kifogni nem tud. Valahol ott kell legyen a megoldás, ezt meg kell csinálnom, ennek működnie kell!
-Megööltééék szegénykét...
A régi ingás óra, közben darabokat vágott az idő tengelyébe, halk halált súgva mindenki fülébe, csak én akkor még nem tudtam, hogy a csendet szétszóró kattanások miért rémisztenek, miért futnék?
Katt... Katt... Katt... Katt, megööltééék szegénykét.
   Világ borult, és ezer érdek kapaszkodott egymásba, ember, ember ellen, ember, emberrel, pénz a hatalommal, öszzefogott egységben, ellenségben, de már tizenhármat írunk, fejlett a világ. Mama halott már, a vályogház helyén, kőépítmény, és Anya is csak néha szól hozzám, onnan a túlvilágról.
Katt... Katt... Katt!
   Sok volt a munka, és ma alig beszéltünk, valami óra, valami fogaskerék? Kötelesség? Érthetem én?
Az emlék, az inga, apró darabot tép ki szívemből, A lélek bent forog, mint bronz fogaskerék, és én illesztem össze, de nem mozog, nem él még.
Kitt, katt, kitt, katt!
Megööltééék szegénykét?
Katt. Katt... Katt..... Katt....... Katt...........

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Bangó János   (#28115)

2013. szeptember 19. 20:00

Köszönöm!

Válasz L.I.Zet hozzászólására (#28096).

 


2. L.I.Zet   (#28096)

2013. szeptember 17. 07:46

Ez szinte vers. Ritmusa, lendülete van. Szép, sőt gyönyörű szöveg. A bizony rajtam nem fog ki között lévő vessző viszont kibillentett a ritmusból.