Aludj hát!

Szerző: KödmadárDátum: 2013. július 20. 22:12

Műfaj: VersCimkék: vers

Homlokodból kisimítom szépen ősz hajad,
Ujjaim gyöngéden oszlatják ráncaidat.
Pihentesd kérlek munkában megfáradt szemed,
Majd őrzöm álmod, mert most is, mindig féltelek.

Fájdalmadat oldó csókot hintek kezedre,
Szép álmokat küldök feléd a végtelenbe,
Ahol sok színes csillag mind csak neked ragyog,
És bármily messze jársz is, én mindig ott vagyok!

(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.