vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

A meteor

Műfaj: PrózaCimkék: szembesülés, felismerés, meteor

Tavaly novemberben egy meteor haladt el a Földünk közelében. Akkor még csak egy olvasó voltam itt, nem léteztem, mint Macska. Most viszont az itteni olvasók kedvéért egy kicsit visszaemlékszem a meteor által kapott személyes élményre, egy váratlan felismerésre.

Elment a meteor, nem bántott minket. Nem ez volt az első "világvége" témánk az elmúlt években, de ezzel kapcsolatban sokan sokféle konkrét kérdést tettek fel egymásnak és önmagunknak. Egy valaki tőlem is megkérdezte, hogy mit tennék, ha tudnám, hogy a csak egy napunk van hátra. Beszélgetőpartneremmel nagyjából annyiban maradtunk, hogy a szeretteinkkel töltenénk az időt, a távol lakó családtagokat és barátokat pedig felhívnánk, hogy még egy kicsit érintkezhessünk velük. Azt mind a ketten beláttuk, hogy sok más dolgot nem igazán tehetnénk. Elgondolkodtunk azon is, vajon hogyan viselkednének mások, a tőlünk egészen különböző indíttatású emberek, és hogy biztonságos lenne-e egy fiatal lánynak az utcára menni ilyen esetben. Felmerült a kérdés, hogy vajon sajnálnánk-e ezt a rosszul működő társadalmat, ezen kívül pedig megállapítottuk, hogy az élővilágon túl még rengeteg szépség van a Földön, amiért nagy kár lenne.

A beszélgetés után egyszer csak belém nyilallt a kíméletlen felismerés arról, hogy én mit sajnálnék igazán, őszinte, ráeszmélős megbánással: az elmúlt tíz évemet. Ezzel a felismeréssel megváltozott valami. Már nem láttam olyan igazoltnak azt a rengeteg áldozatot, amit az ezután következő tíz-húsz-sok évem érdekében hoztam meg. Rájöttem, hogy túl kevés volt a spontaneitás és a könnyedség, ellenben túl sok volt a felelősségvállalás és a megfontoltság. Abban a percben - a meteor útjától függetlenül is - sok és nagy megbánást éreztem: önmagammal szemben, a magam nevében. Mert az a tíz év az enyém lehetett volna, és bármi is kényszerített rá, én éltem úgy, ahogyan.

Van, hogy előre küzdeni és várakozni kell a későbbi királyságért, és van, hogy trónra kell pattanni, majd utólag hagyni bebizonyosodni, hogy jól tettük. Vajon, azon túl, hogy értékes képesség lelkiismeretesen és előrelátóan élni az életünket, hányan cselekszünk elégszer a vágyaink szerint? Egyáltalán hányan gondolunk bele, hogy mennyire érdemes alávetnünk a jelenünket a jövőnknek? Hányan vesszük észre, hogy mindig éppen a jelen van, és hányan járnak közel az egyensúlyhoz? Ha feltennék a kérdést, hogy hol kell lennie az egészséges egyensúlynak - feltételezem, a legtöbben tudnánk a helyes választ, de vajon a gyakorlatban mennyire madarunk hűek a saját egészséges egyensúlyunkhoz, és mit tanítunk erről a gyermekeinknek?

Az én életembe ezeket a kérdéseket hozta el a meteor.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 23 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. emillio   (#25989)

2012. október 15. 17:30

Kedves Csilla(g) Nekünk nincs semmi félni valónk a világvégétől, - mert mi legalább harminc évvel le vagyunk maradva! (:-)) emillio

Válasz Hulló Csilla(g) hozzászólására (#25910).

 


2. emillio   (#25976)

2012. október 09. 18:24

Én, ha beírom a karesóbe, hogy Fatökű, - kiírja, hogy error!

Válasz Macska hozzászólására (#25957).

 


3. Macska   (#25957)

2012. október 07. 23:50

Emillio, ha keresőbe beírod így: F A T Ö K Ű , akkor Nem Tom pinocchiós írását találod. :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25940).

 


4. Zseva   (#25947)

2012. október 07. 09:06

Szia Emillio! Olvasva "Fatökűt"... amit neked ajánl Nem Tom csak az a jó ég tudja, mire gondol a mester?...

Válasz emillio hozzászólására (#25939).

 


5. Zseva   (#25945)

2012. október 06. 08:12

Úgy, úgy, ahogy Macsek mondja... én megtaláltam! :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25939).

 



6. emillio   (#25940)

2012. október 06. 02:23

Melyiket cicus? A Carlo Collodi félét? Vagy fafiúról írt még AlekszejTolsztoj is,csak abban Buratino volt a neve. Aztán volt még egy fafiús magyar alkotás, bizonyos Zilahy Írt róla egy nagyon jó karcot! (:-))

Válasz Macska hozzászólására (#25921).

 


7. emillio   (#25939)

2012. október 06. 01:59

Sose tudom meg, hogy mit nekem, mert errort ír ki! Arra célzol, hogy hibás vagyok? Vagy kukacos? Vagy sátoros? Abban alszom? Nem találom a cikket!

Válasz Nem Tom hozzászólására (#25915).

 


8. Macska   (#25921)

2012. október 04. 23:09

Bírom, ahogy sziporkáztok. Jó, hogy ide jöttem. Olvastam Pinocchiót. :-)

Válasz Nem Tom hozzászólására (#25900).

 


9. Nem Tom   (#25915)

2012. október 04. 19:43

Igazad van, de azért ezt neked:http://egypercesek.hu/cikkek/_062206/

Válasz emillio hozzászólására (#25911).

 


10. emillio   (#25912)

2012. október 04. 16:42

Édesem! Te CSILLAG vagy, nem pedig meteor! Esőnap is van kijelölve? (Tessék csak nyugodtan komolytalankodni!)

Válasz Hulló Csilla(g) hozzászólására (#25910).

 



11. emillio   (#25911)

2012. október 04. 16:38

Tomom! Nő az orrod, - mint a fafiúnak! De ha már megvan a szer, - adhatnál egy kicsit nekem is belőle! (:-))

Válasz Nem Tom hozzászólására (#25900).

 


12. Hulló Csilla(g)   (#25910)

2012. október 04. 16:05

Kedves Macska! Hírek szerint idén december 21-én rendeznek meg egy újabb világvégét! :) Ha ez a jóslat sem jön be, majd kijelölnek egy másik időpontot, amelyik mindenkinek alkalmas lesz! Tudod én mostanában nem bánok meg semmit, amit megtettem (ez csak az utóbbi időre vonatkozik) ... inkább, minthogy amiatt kelljen bánkódnom, hogy nem tettem meg, pedig ott volt a lehetőség!!! :D

 


13. Nem Tom   (#25900)

2012. október 03. 19:48

Emillio. Olcsóbban jön ki az aki Viagrára költ. Nekem meg arannyal kell fizetni a méregdrága svájci lankasztóért. :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25888).

 


14. Macska   (#25889)

2012. október 03. 15:33

Akkor én nagyon szerencsés vagyok, mert nincsenek elernyedt férfi ismerőseim... :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25888).

 


15. emillio   (#25888)

2012. október 03. 14:41

Magasan szállt a meteor? Tudod a nyakad csuklójának is van végállása! Aztán - ha túl emeled a fejed, - akkor kiakad! Most persze kiakadtál! Én az elernyedt férfi ismerőseimnek szoktam olyan tanácsot adni a férfi erő növelése érdekében, hogy a Viagrát gyorsan nyelje le, mert különben a nyaka merevedik meg!

Válasz Macska hozzászólására (#25881).

 



16. Macska   (#25885)

2012. október 03. 10:36

Kedves Tom! Köszönöm! Én is olvasom az írásaidat, és leszűrtem, hogy láttál már jó pár dolgot a nagyvilágban. A stílusodat pedig még itt, a hozzászólásodban is hoztad. Meg is nevettettél vele. :-)

Válasz Nem Tom hozzászólására (#25883).

 


17. Nem Tom   (#25883)

2012. október 03. 07:56

Kedves Macska Elgondolkodtató írást olvashattam tőled. (eddig mindegyiket olvastam, csak a közismert gátlásaim miatt nem írtam hozzád) Képzeld hogy buddhista vagy, akkor nyakadon a reinkarnáció, és nem kell ilyeneken töprengeni. Bár nem elhanyagolható ez esetben, hogy valószínűleg a meteor is reinkarnálódik.

 


18. Macska   (#25881)

2012. október 02. 20:47

Kedves Emillio! Igazad lehet, mert itthon dekkolok a bemerevedett nyakammal, és a doki is azt mondta, hogy lazítsak. Végülis a meteoros ébredésem is ebbe az irányba visz. Remélem, visz! :)

Válasz emillio hozzászólására (#25877).

 


19. Zseva   (#25878)

2012. október 02. 20:14

De kijózanító tudsz lenni némelykor!? Végül is ez kell! Kijózanodás. Amit persze megelőz a kiábrándulás. Sajnos. Miért nincs ez fordítva? Azért, amit a Macsek is mond. Erre rá kell jönni nekünk, magunknak, fel kell ismerni, meggyőződni. Kerül, amibe kerül.

Válasz emillio hozzászólására (#25876).

 


20. emillio   (#25877)

2012. október 02. 20:12

Kedves cicus! Miért akarsz Te mindenkinek megfelelni? Felejtsd el azt, hogy mit gondolnak Rólad! Arra nagy ívben piszkíts! Az életet élni kell! Már azt hiszem mondtam, hogy túl komolyan veszel mindent! Bőven elég, ha a saját magad felé felállított mérce szerint élsz! Ha hibázol, - akkor hibázol! Nem kell senkinek sem számot adni róla! Hofi szavaival: - Próbálj meg lazítani! (Nem kioktatni akartalak, - csak tanács!)

Válasz Macska hozzászólására (#25873).

 



21. emillio   (#25876)

2012. október 02. 19:56

Édesem! Oda lámpa kell, hogy megvilágosítsa az utad, - mert különben rálépsz a nem a helyére tett gereblyére! Az meg aztán jól lefejel!

Válasz Zseva hozzászólására (#25869).

 


22. Macska   (#25873)

2012. október 02. 15:48

Kedves Éva! Jól értem, hogy az útkeresés szakaszát éled? Ezzel a helyzettel kapcsolatban nagy tanítást kaptam az élettől. Nem volt jó, de talán elég volt. Ilyenkor erőt vesz rajtunk a türelmetlenség, hogy történjen már valami, pedig épp ilyenkor nem sül ki jó abból, ha sürgetjük az eseményeket. Utólag jöttem rá, hogy az útkeresés szakaszában pont én vagyok az, aki nincs felkészülve a változásra, még ha az adott helyzet nem is örömteli. Ha mégis lépek bármerre, meggyőződés nélkül, ott meglepi vár. Az is hasonló utólagos felismerés volt, hogy ha valakit egy vagy több évtizede ismerek, de nem eleget tudok róla, nem jelenthetem ki, hogy „semmi rosszat nem hallottam róla, miért ne kötnék vele üzletet”. Mert csak most fogok közel kerülni hozzá. Engem egyszer így ért meglepi. Ez persze nem ugyanaz, csak hasonló eset, mellékesen írtam. Azon persze ez sem változtat, hogy az útkeresés időszakát kevesen tudják türelemmel kezelni. Én szeretném, de még mindig ki

Válasz Zseva hozzászólására (#25869).

 


23. Zseva   (#25869)

2012. október 02. 09:11

Kedves Macsek! Nagyon jó lenne az, ha mindig minden a vágyaink szerint történhetne. Az egyik gondolatom ez, a másik meg mindjárt kiüti ezt, mert mi lenne akkor, ha megkaphatnék mindent, amit akarok? Hol maradna akkor a vágyakozás utána? És ha már elértem, újabb vágyak jönnének és ennek soha nem lenne vége. Nagyon fárasztó tudna lenni. Mert mennél többet kapnék az életben, annál többre vágynék. Az ember már csak ilyen. Most nem tudnám megmondani mire vágyom, mert a kiábrándult időszakomat élem. Nekem is kéne most egy meteor, de csak azért, hogy megvilágítsa az utam!

 


Szavazás

Beérkezett szavazatok száma erre a cikkre: 2 db

A szavazatok átlaga: 5

Ha belépsz, tudsz szavazni.