Azok a szerelmetes éjszakák 6.
Dátum: 2011. október 16. 18:41Műfaj: PrózaCimkék: humor |  |
Elérkeztünk hát a végéhez! Semmi gond, mert bátorkodtam azzal rémisztgetni a kedves olvasókat, rengeteg írásom toporzékolva várakozik a feltöltésre és nem utolsó sorban a kedves Adminátus engedélyére.
Ah!
187-188-189…
Akit sohasem felejtek, Kurrnyikova. Ő szektában utazott. Tagja volt az Égitest Imádók Szektájának.
Annyit rizsázott róluk, hogy megkértem, egyszer vigyen magával.
Megtette. Igaz én is őt, gyakran.
Beléptünk a csillivilli épületbe, hol a szférák zenéje fogadott Dolby surroundban.
Benyitottunk az első ajtón. Hatalmas fényesség és gatyarohasztó hőség fogadott.
-Felhangzott az ima:
- Ó Napunk, Ó napunk!
Mondanom sem kell ezek a Napimádó szektatagok voltak.
Beléptünk a második nyílászárón.
Sejtelmes félhomály és ezüst színű fény ölelt minket körbe.
-Ó holdunk, Ó holdunk!
Meg kell mondanom, hogy a látványtól számos szőr felállt a hátamon.
Ebben az éterien mámorító, enyhén lila ködben lebegve érkeztem a harmadik ajtóhoz! A gyönyörtől szinte magamon kívül voltam!
Kurrnyikova benyitott!
Egészen zavarba jöttem, mert kőszénfekete sötétség fogadott!
-Miért nem látok semmit?- tudakolództam.
Ekkor ismét felhangzott a már megszokott, ütemes mormolás:
-Ó merkúrunk, ó merkúrunk!
Amikor néhány orcájára mért ökölcsapás után megtudtam, hogy nőm gyakran látogatója e csoportnak, azonnal szakítottam a luvnyával…
190-191-192…
Vége
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. epipapi (#24545) | 2011. október 19. 10:20 |
Melyik szektát választanád? :) | |
| |
