vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Bamba birka...

Műfaj: EgyébCimkék: zsenge

Hogy megtudd személyednek van e még varázsa, nem ülhetsz tétlenül a babérjaidon. Fel kell vállalnod néha még a bizonytalan kimenetelű találkozásokat is az exeiddel... Most csak eggyel. Elvéve minden továbbitól a kedved. Ugyanis meglepetés érhet...

A minap, megunva a négy falat, amúgy se volt semmi dolgom, máshoz kedvem, úgy döntöttem felkerekedek és meglátogatom az ex barátomat. Na nem a lakásán?... Az úgy túl bizarr lenne. A törzshelyét céloztam meg. Ami valljuk be, még annál is bizarrabb. Jó korán indultam el, nehogy hűlt helyét találjam. Azt nem tudom mi ütött belém, hogy éppen rá voltam kíváncsi? Mehettem volna egyenesen is az eredeti kitűzött célom felé, mégis tettem egy kis kitérőt. Szeretek spontán cselekedni.

A szerencsémnek volt tudható, hogy egy tapodtat sem mozdult onnan, vagyis jó volt a sejtésem. Csak negyed órát kellett várnom, hogy ismét feltűnjön a kanyarban, annak is a legvégén..., amikor felfedezett és intett, hogy várjak. Szót fogadtam, vártam. Leültem egy kőszegélyre, hogy szemmel tarthassam, ha feltűnne. Kesze-kusza gondolataimat igyekeztem kordába tartani. Korán volt még, mindössze kilenc órát ütött a toronyóra. Még korábban volt az, amikor elindultam a város másik végéből, hogy vele találkozzak.

Nem volt szükségem különösebb töprengésre, hogy a szokásairól azonnal bizonyosságot szerezzek, amikor egy erőteljes női hangra lettem figyelmes, ahogy éppen egy közelben lévő pad irányába kiált egy illuminált állapotú, tagbaszakadt férfinek szegezve a kérdést, név szerint megemlítve ex barátomat.

- No mi van Öreg? Nincs még itt?

Nem volt nehéz kitalálnom, hogy ez így szokott lenni máskor is. Hát ebben nincs is semmi izgalmas. - gondoltam. Talán még kivetni való sem. Ha egyszer nincs jobb dolga? ... Jobb híján nézegettem tovább a kihalt templom teret.

Már éppen kezdtem elveszíteni maradék türelmemet, amikor feltűnt a láthatáron, végre. ... Kétséget kizáróan közeledik, már messziről felismerem a bicegő járásáról. Ez ő...! Pár méter választ el csupán tőle. Itt a falu szélén megengedhető, hogy odakiáltsak, mint ahogy az a nő is tette... Nagy hanggal köszöntjük egymást. Vigyorog, mint mindig... no nem a személyes varázsomnak köszönhetően. Így szokta. Üdvözlésképpen puszi jobbról-balról. Ezzel a "bemutatkozáson" túl is jutottunk. Rátérhettem jövetelem céljára. Mondtam is neki, időt sem hagyva további gondolkodásra.

- No, akkor mehetünk haza együtt? - kérdezem a lehető legtermészetesebb hangon.
- Nem... hallatszik az egyszerű, kimerítő válasza...
- Én még maradok egy fél órát. - teszi hozzá és közben elindul abba az irányba.
- Ott a törzshelyem. - mutat a pad felé, ahol már várnak. Így szoktam.
- Ja, értem!?... - Az más. - felelem bambán, mint a birka.
- Akkor én nem is zavarlak tovább ebben a fontos tevékenységedben.
- Amúgy is megyek a tanyára. Van nekem dolgom - teszem hozzá gyorsan.
- Gondoltam beszélgethetünk odafelé... de eddigre már semmi meggyőződés nélkül. (Egyáltalán miért mondom ezt, hiszen már azt sem tudom miért jöttem ide? Miért vagyok itt?)... Nem is marasztal. Helyette előveszi a szatyrából a hazait és kínálva felém nyújtja. Önkéntelen veszem el a félliterest és iszom egy kortyot.

- Csak ezért jöttél? - kérdi vigyorogva. (Na ez fájt!)
- Nem feltétlenül... - felelem, de majd legközelebb elmondom... és eközben elköszönök tőle, hogy folytassam a megkezdett utam, amit csak ezzel a kis kitérővel megszakítottam, de minek? Immáron konkrét, határozott céllal elindulok, mert már tudom... - Nem kell ide sok beszéd!...Elég volt őt látnom, hogy már tudjam... Nélküle is menni fog!... Én mindig hazatalálok!

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Zseva   (#25561)

2012. szeptember 19. 12:03

Dehogy.... A város másik végére, hiszen onnan indultam el. Az az otthonom. A tanya, az más... ott van a kertem. Én így nevezem: "tanya", ha mégsem így akkor "kert"... Munkaerő? Az mindig kéne!... De ha egyszer nincs. Csináld magad... mozgalom. Ő már elásta... de még gondoltam van egy kis tartalék benne...

Válasz emillio hozzászólására (#25560).

 


2. emillio   (#25560)

2012. szeptember 19. 11:17

Hát - egy azért nem tiszta! A tanya az, ahova haza találsz? A barátod lakására meg mért is mennél! Járjanak csak oda a régészek! Ha meg munkaerő kell, - menj ki a Moszkva térre ( most Széll Kálmánnak hívják) ott olcsón találhatsz olyan tetterős urat, aki elássa a barátodat! Vagy az ex barátod ingyen ássa el saját magát? :-)

 


3. Zseva   (#25554)

2012. szeptember 19. 06:58

Ha mégis akadna köztetek vállalkozó szellem azt értékelni tudnám... csak értsen a kerti munkához is! :-)

 


4. Zseva   (#25553)

2012. szeptember 19. 06:56

Nincs hozzászólás? Nem csodálkozom... Az a "legközelebb" tudjátok mikor lesz?... Soha napján, kiskedden. Azóta is egyedül ásózok!