Black Ice : Első eső nekem...
Dátum: 2012. december 07. 01:01Műfaj: VersCimkék: eső, szerelem, angyal, szeretet, első |
Szakadó esőben elindult a fekete zarándok,
hideg van, legbelül én vagyok, nem fázok...
Arcomon végigfolyt életem könnycseppje,
zápor és zivatar, azon van előtted, elfedje...
Remegő kezemmel gyújtok egy nyílt lángot,
életslukk, megszívtam, mégis itt szikrázok...
Úttalan utamon elázva, mosoly az élet, fék,
sártenger sárgolyón, angyalra várva épp...
Első eső nekem... Hiszen... Beléd esem...
Számban nincs zöld fűszál kerül a boldogság,
kenyerem javát rég ettem, azt is ők ellopták...
Villámközt mennydörgés először azt hittem,
ha esik sír Isten, már rájöttem, nincs, hitem...
Vihar aratva szél tép széltében ma barátom,
ess reám, csepptenger, beiszom nem vágom...
Úttalan utamon elázva, mosoly az élet, fék,
sártenger sárgolyón, angyalra várva épp...
Első eső nekem... Hiszen... Beléd esem...
Ereszcsatorna-töltelék eleressz lépnem kell,
sáros vagyok, tudom, a sötétség vétekhely...
Fényt látva mennybéli káprázat rád várok,
szenteltvíz életbe fullad, jóltartva vár árok...
Vízfüggönyáldás jő földre szállt angyalként,
szárnyatlan, széttárja karjait, ölel s élek még...
Úttalan utamon elázva, mosoly az élet, fék,
sártenger sárgolyón, angyalra várva épp...
Első eső nekem... Hiszen... Beléd esem...
Boldogságóceáni hableánycsók nem létezik,
ajakbilincsünkben lelkünk, eggyé elvérezik...
Karjaimban tartva érzem sorsom jövőlettiét,
így szomjazom örökké, esőben, miért, ki ért...
Esendő ember ha engeded az esernyőd lehet,
felelj, nem kellenék, csukj össze veled, szeret...
Úttalan utamon elázva, mosoly az élet, fék,
sártenger sárgolyón, angyalra várva épp...
Első eső nekem... Hiszen... Beléd esem...