Cimke
Dátum: 2015. május 06. 21:15Műfaj: PrózaCimkék: édes |
Csak annyira izgatlak, hogy tudj festeni, és ha kész, csak akkor viszlek a csúcsra. Én éreztem, hogy az ecsetvonások közt küldesz jeleket, össze húzódsz, felém fordulsz adsz egy csókot.
Címke
Havat
hullat a nyár
Ég kelet
kél
őszi lomb
nőszirom
széles határ
néha sár
Fess képre
lélekbe
Fényedbe
Ölellek.
Az ölemben ülsz, és benned vagyok
Festesz egy képet.
Mi kerülne a vászonra?
Csak annyira izgatlak, hogy tudj festeni, és ha kész, csak akkor viszlek a csúcsra.
Én éreztem, hogy az ecsetvonások közt küldesz jeleket, össze húzodsz, felém fordulsz adsz egy csókot.
Új színt keversz, lágyan fehéret kicsi okkerrel és pirossal színezed
És új csók, elő kerül a lila és a barack, kicsit ütve pinkkel
Fehér lepel
Égen zöldszürke felhők
Ekkor megsimítom a melleidet, és kicsit mozdulok, hogy e legmélyebben benned legyek
Apró ecsetvonások keverik új árnyalatba a tiszta színeket
Kavalkád
orgia
szerelem
Csak messziről áll össze a kép, minden ecsetvonás térhatás, minden érzelem lüktet
Átölellek
Mert nagyon szeretlek!
Csókunk halk érintése egekbe ér és minden ott lebeg!
Kérlek!
Hagyd a szíved itt nálam!
Benned dobbanok, bennem dobbansz
Míg a sötét ránk nem festi világ halálát
Őszi lomb
Nőszirom
Széles határ
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.