Csak egy Krónikás!
Dátum: 2013. február 13. 23:38Műfaj: ÉrdekességCimkék: hatalom |  |
Ismeritek ezt a kis mondókát? Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva... - Nyuszi talán beteg vagy, hogy már nem is ugorhatsz? Erre a nyuszi felugrik!... Hopp!... Máris egyet elkapott!
Alamuszi nyuszit váratlanul érte a dolog. Éppen csendes pihenőjét töltötte, és igencsak meglepődött, amikor levelet hozott a "postás". Régen kapott már levelet, ezért boldogan bontotta azt ki, egyenesen a "tündérbirodalomból" érkezett. De hamar lekonyult a füle, amint a tartalmát olvasni kezdte. Első gondolatát mindig a második követte és soha nem volt egy köztes, ami egy kicsit nyugalomra, türelemre intette volna. Nem ilyen típusú nyuszi volt, csak amikor békén hagyták. Több se kellett alamuszi nyuszinak. Felugrott hát és a békés szendergésének egyszeriben nyoma veszett. Cselekednie kellett!
- Szegény "tündérlánykák" - gondolta szomorúan tapsifüles, átérezve mélyen, hogy ez a feladat mennyire felemészthette összes energiájukat? Ketten is kevésnek bizonyultak vele szemben, aki izgága és ugri-bugri nyuszi létére, sehogy sem tudott ülve maradni. Ezért siettek tanácsot kérni "Tündérkirály" ajtaján kopogtatva, mi tévők legyenek?
A tündérkirály igencsak morcos kedvében volt. Hogy merészelik békés fogyókúrájában háborgatni? Ezért sietve megmutatta a tündérlánykáknak, hogy mi a helyes út. Azok pedig azonnal megmutatták hatalmukat.
A tündérkirály jól emlékezetébe véste azt a jelenséget, ami korábban is borzolgatta a kedélyét, és tessék! Megint felütötte a fejét, veszélyeztetve a birodalom békéjét...
(Egyszer ugyanis egy idegen országbeli "Herceg" jött a tündérbirodalomba, aki mint hatalmas herceg, szerette a hódolatot. Ugyan, ki nem szereti, ha rajonganak érte? Ezt meg is lehet érteni. Hamar csüngtek rajta a rajongók, mint gyümölcs a fán. (Ő, a Tündérkirály még a hatalmát is megosztotta vele.) Egy időben még - meséli a "krónikás", jómaga is a híve lett, ahogyan a Tündérlányok is. De ahogy telt az idő furcsa mód eltűntek az emberek...A Herceg az egyik új Tündérlány ellen fordult, és ő úgy megijedt, hogy köddé vált... azóta se híre se hamva. Senkinek se hagyott hátra búcsúlevelet...
...akkor a Herceg a második Tündérlány ellen fordult, aki meglepődött és segítséget kért a Tündérkirálytól. Hogy átgondolja, hogy mit rontott el és valóban vaj van-e a füle mögött, egy hétre elvonult a hegyekbe, hogy egyedül meditáljon. Szerette volna, ha a nyugalom újra visszatér zaklatott szívébe. Mire visszatért, megtudta, hogy a Herceget a Tündérkirály kiűzte a birodalomból. Lassan-lassan megnyugodott a szíve és az egész birodalomra béke szállt.)...
*
Több se kellett tapsifülesnek! Nem birka ő, hogy bólogasson és minden alkalommal megmagyarázza tettét, amely mögött soha nem érzett semmi rossz szándékot, ellenkezőleg. A lehető legtermészetesebbnek érezte figyelmeztetni azt a nyuszi fiút, hogy ne olyan felületesen ugrabugráljon, olvasson inkább a sorok között. Micsoda dolog - gondolta, hogy egy ilyen szomorú-szép történetet csak úgy négyesre le lehet értékelni, holott ő ötöst adott rá, mert ő igenis értette a mondanivalóját, a cikkíró gyászát, ami most oldódni kezdett. Arra nem gondolt egy percig sem, hogy... amikor az író (friss husi) bár nem most jött le a falvédőről, a tündérbirodalomban sietve szállnak rá a tündérlánykák és óvatosan, nehogy valami pici sérülés is érje becses személyét, pátyolgatják, dédelgetik, a védelmük alá veszik. De hogy kitől, vagy mitől kellene félteni annyira, hiszen hol van az ellenség? - azt nyuszi soha sem tudta megérteni. Azt viszont jól értésére adta az egyik tündérlány, hogy az újonnan érkezett nem akárki, neki egy négyes, de még egy 2-es, 3-as se kottyan meg... jó lesz, ha ezt evidenciába tartja.
Későn érkezett a füles, mert a nyuszink ezzel nem volt tisztában és a lehető legtermészetesebb módon figyelmeztette a nyuszi-fiút, valami "spárga" nevezetűt. Egy percig sem gondolva arra, hogy ezzel elindított egy újabb háborút a tündérlánykák között, mert veszélyben érezték a birodalom békéjét. De a legfőbb baj részükre az volt, hogy ez a tapsifüles "hogy mert beleavatkozni" ami az ő kompetenciájuk.
Első megdöbbenését követte a második és nem volt semmi köztes, ami megakadályozhatta volna, hogy hirtelen felindulásában megválaszolja a kéretlen levelet.
Alig jutott azonban szóhoz, máris belé fojtották a szót, mert a Tündérlánykák szerint a nyuszinak a rögeszméjévé vált, hogy ő felügyeli, ki hány "virágot" ad bárkinek, már nem csak neki...
Szóval ez volt az a hatalmas bűn - amit elkövetett és ekkora gondot akasztott a tündérlánykák nyakába a birodalom békéjét veszélyeztetve? - kérdezte magától a tapsifüles. És éppen, amikor szóra nyitotta volna a száját azok kíméletlenül becsapták az orra előtt az ajtót!
Ejnye - gondolta, micsoda neveletlenségre vall ez az eljárás? A tündéreknek, főleg egy "királynak" tudnia kellene, így nem illik viselkedni. - háborgott magában tapsifüles, de hiába, mert a Tündérek a Tündérkirállyal egységben megnyomták a gombot és kitiltották tündérbirodalmukból.
"Mindig mindenhol vannak és lesznek viszályok, hiszen emberek vagyunk, még ha Tündérek is vannak köztünk. De szeretnénk megőrizni a békét. Még akkor is, ha mások helyett kell néha a hátunkat tartanunk. Még akkor is ha fáj. De mindennél többet ér, ha a Tündérbirodalomban, ahol az álmaink és a vágyaink szabadon szárnyalhatnak béke tölti be a földet."
"Segítsetek kérlek a Tündéreknek, hogy mindig így maradjon!" - írta a csak egy Krónikás.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. idegen (#30141) | 2015. január 31. 22:35 |
Ha boldog vagy, mindegy a rács melyik oldalán...! | |
Válasz Zseva hozzászólására (#30135). |
|
2. Zseva (#30135) | 2015. január 31. 19:22 |
Ez tetszik, és még rímel is! Úgy is mondhatnám ezt és akkor is értenéd: Kint is vagyok, bent is vagyok, jaj, de nagyon boldog vagyok!... Ráadásul a helyzet semmit se változott! De szerintem is mindenki gondoljon azt, amit akar. :-) | |
Válasz idegen hozzászólására (#30130). |
|
3. idegen (#30130) | 2015. január 30. 15:23 |
Most te vagy kizárva,vagy én vagyok bezárva?/ Nem mindegy honnan nézel a rácsra,/ Egyrészt elrekeszt,másrészt véd a fal,/ és mindenki azt gondol amit akar....// ((Egyszer a Hűvösvölgyi úton egy bentlakótól hallottam.) | |
| |
4. Zseva (#26609) | 2013. február 22. 21:54 |
Gondolkodtam ezen az egészen. Olyan nevetséges ez a kizárósdi, felnőttekhez méltatlan. Kitiltalak a homokozóból mert ráléptél a másik légvárára? Ez nem lehet igaz? | |
| |
5. Zseva (#26588) | 2013. február 21. 13:29 |
Ha a "Tündérmesét" azóta le nem törölték volna, az én mesém is tovább tartott volna... :-) De a tapsifüles sem most jött le a falvédőről, ezért jó időben, mások "okulására" elmentette a mesét. | |
| |
6. Zseva (#26540) | 2013. február 15. 10:04 |
Kedves János,.... Köszönöm. Ez volt a célom, hogy a sorok között olvass... ha ezt el tudtam érni? Többet már nem is akarok... Hosszú lére eresztve sem tudtam volna többet mondani. Mert aki érteni akarja, az így is érti. Pussz, Éva | |
| |
7. Bányai János (#26538) | 2013. február 15. 09:51 |
Kedves Éva! Gratulálok! Különösen a "szellős" tördelés ragadta mega figyelmemet, amely lehetővé tette a sorok közötti olvasást. | |
| |
