Dolina
Dátum: 2013. november 08. 22:42Műfaj: PrózaCimkék: víznyelő |  |
Kötél, rajta Pruszik csomó Joc mászika a barlangban, felettünk több tonnás tömbök. Csak százötven a cél, nem vagyunk profik, olvastuk Jakucsot. Lementünk odáig, a kürtőig, nem akartunk hősök lenni.
Víznyelő
Borús hó hullott a bércek közt, akadva vett sebességet a gép nem volt jó az olaj viszkozitási indexe. Hánynom kellett tőle, minek is raktam butilt a szemét olajba. Nyilván, hogy jó legyen. Elpazaroltam legalább tíz tömegrész polifluórt is, tököm volt tele az egésszel.
Gázt adok, autó csúszik, csattanva áll meg a kőkorláton, félek a pénzpataki víznyelőhöz ma sem jutunk el épen. Persze kijönni az volna ám az igazi, ép bőrrel megúszni. Nyakadban a patak hűs vize, nem több, mint nulla fok celsiusban.
Hevederek halomban, a motor köhög éppen, nemsoká leáll, Pali a homlokát törölgeti, lefejelte a szélvédőt. Laci hátul röhög, csak néha köp a messzeségbe. Hol vagyunk? Mászunk ma még?
Kötél, rajta Pruszik csomó Joc mászika a barlangban, felettünk több tonnás tömbök. Csak százötven a cél, nem vagyunk profik, olvastuk Jakucsot. Lementünk odáig, a kürtőig, nem akartunk hősök lenni.
Nahát, élünk és előttünk még ezer szerelem!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
