Egy Isten van (IFF)

Szerző: Bangó JánosDátum: 2014. január 15. 21:17

Műfaj: PrózaCimkék: élmények

Mondta: Álljon erre a kis székre, és hajoljon előre, most itt benyúlok hátul. Diagnosztizálok. Körbe fordultam, egyedül voltam, sehol egy lélek. Mit akar ez hátul, tudtommal van már ultrahang, képalkotó szoftverrel.

Egy Isten van! (IFF)

Saroknál fordultam hátra, orosz szokás, trükkös Iván. Nahát, senki nem jött utánam, miért ez a kétség, a fájdalom a szívemben. Na mindegy. Pénztárcát halásztam, kell kicsike kis bor, néhány szál cigi. Kajára most nem kéne költeni. Faszom, nem bírom én ezt nem szeretem az életet. Messze már a múlt, távol a jövő, a jelen sem nagyon hat meg, vagy hét meg. Beszélni kéne valakivel, de ha lehet nem dokival. Mocskok azok. Fél évet kell várni rájuk, oszt a prosztata vizsgálathoz rózsaszín nyakkendőt vesznek. Eh! Mondta: Álljon erre a kis székre, és hajoljon előre, most itt benyúlok hátul. Diagnosztizálok.
Körbe fordultam, egyedül voltam, sehol egy lélek. Mit akar ez hátul, tudtommal van már ultrahang, képalkotó szoftverrel.
Miért két ujját dugja be, nem diagnosztizálhat eggyel?

Tanulót tanítottam helyi érték számításra. Nagyon nem volt ott, nem is érdekelte. Legalább kétszáz szót tudott, művelt volt, biztos volt benne, hogy egyetemre megy, csak mi oktatók nem értjük meg Őt! Orvos lesz belőle.

Sötét anyag
Nincs most kép
Kétely az van
Bozonok félelme
Üti ábráimat szét
A köreimet
Ne bántsátok

Titánok útján
Haladunk
Titánok
Titanidák
Vagyunk
He? Hehe!
Iff

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.