Én írok, te írsz, ő kitilt! (2)
Dátum: 2013. február 22. 15:08Műfaj: ÉrdekességCimkék: barátság |  |
Köszönöm, hogy olvastad néhány írásomat. A véleményed, hogy más témákban is kellene írnom, megfontolandó, mert így, mint írod nagyon egysíkúvá válik,...
"...Egy szerelemre, szexre éhes hölgy, aki kiadja magát, lemezteleníti az érzéseit, vágyait, ezt ma sokan nem olvassák szívesen, vagy azért mert prűdek, vagy azért mert ők is hasonlóan éreznek, de nem merik felvállalni..."
Mondasz valamit!
Tisztában vagyok azzal, hogy az írás, az egy elhivatottság, irodalmi igényű alkotó munka, amibe belefér a szex és szerelem témán kívül természetesen minden más! Éppen ezért ajánlom neked az egyik sorozatomat, amely a bűnről szól. Az sem egy novella, hogy milyen kategória nem tudom, inkább egy tudósítás a mindennapokról. Ez is a valóság és nagyon távol áll egy nő egyéb vágyaitól.
Per pillanat van csak az, hogy a szex tölti ki az életem. A cikkeim nem erről szólnak, legfeljebb azoknak tulajdonítottam nagyobb jelentőséget, melyeket feltettem. Rengeteg egyéb írásaim vannak. Sorozatok, olyan családi események, melyek rólam, rólunk szólnak. A megpróbáltatások persze mindenütt jelen vannak. De nem vetem meg az erotikusba hajló, szex jeleneteket tartalmazó írásokat sem. Legtöbbször egy felindult állapotban íródnak ezek, akkor az igazi, csak úgy, kapásból, csípőből.
Vannak dühös cikkeim, amikor haragszom a világra, de inkább az emberekre. A csalódottság dominál ilyenkor. Ha nem színes a világom, nem tudom elképzelni, nem is akarok a mese világában élni. Nekem a valóság ezt jelenti. Ha becsukom a szemem, sem jönnek elő színes képek.
Egy ilyen dühös állapotomban írtam a "Kiálts még egy utolsót"... címűt, de meg sem hallották... Az elsőt talán... Azt hitték tévedés. A másodikra felfigyelt valaki... A harmadik kiáltásomat már csak egyedül én hallottam... Furcsa kritikát kaptam. Amolyan "egyszer fent, máskor lent" állapotaimra, a személyiségemre vonatkozót. Nagyon megdöbbentett. Mit akarnak ezzel? Miért nem az írást boncolgatják, miért azonosítanak a leírtakkal? Lehet, hogy rólam szólt, de ez amikor közlésre, leírásra került már nem én voltam. Akkor nagyon is összeszedetten próbáltam kiírni magamból az elmúlt perceket, órákat.
Ebben a cikkben ugyanis egy menekülési kísérletről írtam, vagyis gondoltam...
"... Ebben a panelrengetegben az álmok mélyek, az érzések eltompultak, itt még akkor is idegen maradsz, mégoly régóta is koptatod az utca kövét, ha innen egyenesen a temetőbe visznek. De te még élni akarsz!
Hová lettek az álmok? Ki, vagy kik rondítottak bele ennyire a lelkedbe, hogy el akarsz innen menni, a lehető legmesszebbre, hogy hírét se halld annak a helynek, amit valamikor otthonodnak neveztél. Mindegy hová, csak el innen..."
"... Ordíts, ha ahhoz van kedved. A lelked nyugalmát bolygatod vele, mást úgysem érdekel. Legfeljebb a hideg futkos végig az emberek bőrén, ha valaki nem tud némán szenvedni., de a takarót mélyen a fülükre húzva, odáig úgysem hallik a hang. Ez is csak egy eltévedt lélek - gondolják, talán részeg a nyomorult. Én is az vagyok, egy eltévedt lélek! De ha bebújok a takaró alá és jól a fülemre húzom, talán én sem hallom a kiáltásomat. Csak érzem, mert ez a hang belülről kiált..."
Azt hiszem maradok inkább az erotikusnál, a szexnél, mint olyan témánál, ami kevésbé izgató...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. idegen (#30131) | 2015. január 30. 15:34 |
Te csak írd meg azt amiről úgy érzed el kell mondanod. Aki pedig olvas, majd kiválogatja a kedvére való témát. Hemingway sem irt soha bohózatot, ám nem hiszem hogy ettől kisebb lenne. | |
| |
2. Zseva (#29499) | 2014. április 30. 18:03 |
Örülök, hogy tetszett. :-) | |
Válasz D Edith hozzászólására (#29490). |
|
3. Zseva (#26647) | 2013. február 27. 07:38 |
Ez a kis hölgy, akivel leveleztem... azt nagyon sajnálom, hogy idő és egyéb híján nem tudtuk egymást jobban megismerni. Mert nagyon jó gondolatokat ébresztett bennem... ha még sem fogott rajtam, az koromnak tekinthető. Nehezen hajlok már a jó szóra... Írok, olvasok és hsz-elek... no és pontozok. Legtöbbször ötöst. Ha azt látom, hogy valakinek semmi véleménye nincs csak oda.... tesz valami jelet, na akkor beindul a "fantáziám". :-) Erről kéne leszoknom. Nem szóvá tenni. No de, akkor hogyan tudja meg, hogy nem jó az a gyakorlat, amit alkalmaz? :-) | |
| |
4. Zseva (#26636) | 2013. február 26. 10:36 |
Valamit megint kifelejtettem! "A legtöbb, amit ember adhat a társainak, olvasóinak, a világnak, ha bátran, leplezetlenül, őszintén mer beszélni érzelmeiről, álmairól, vágyairól."... Latrodectus után szabadon ugyanez a véleményem! :-) | |
| |
