Gyermekszemmel
Dátum: 2013. március 20. 11:46Műfaj: EgyébCimkék: meggondolatlanság |  |
Viselkedésünk megdöbbentő lehet, amikor térdünk magasságból szemléli a kisember, ellentmondásokkal teli életvitelünket. László – barátságunkat alapozta meg e komolykodó megszólítás- harmadikos elemista, és esetenként segítek neki iskolai feladatainak megoldásában.
Szülei csodálkozására - Ők szótlan gyereknek ismerik - sokat beszélgetünk. Ma is tudtunk időt szakítani a társalgásra, szokása szerint Ő kérdezett.
János bácsi! Miért mondja anyukám olyan sok mindenre, hogy megőrül? A tanító néni, magyarázta, az egy csúnya betegség, nem mertem megkérdezni, anyukám is elkaphatja? Komoly kérdésre, komoly választ adni, és egyben megnyugtatni az aggódó gyereket, nem is bizonyult olyan egyszerűnek.
Elbizonytalanodtam, miképp magyarázzam egy kilencévesnek, e betegség fogalmának kiterjesztését mindennapi problémáink súlyosságának ecsetelésére? Sajnos nem kizárólag e betegségét ,napi szóhasználatunkban túl sok az egy gyermek számára ijesztően ható kifejezés. Képesek vagyunk belehalni a munkába, hányingerünk van a szomszédunktól, megöl bennünket valaki a tekintetével, belegázol az önérzetünkbe, minden szavával fertőz. Szegény gyerek, csak kapkodja a fejét ennyi veszély hallatán, nem tudja túlzásainkat megkülönböztetni, a valós veszélyektől. Esetenként nincs is kitől kérdezni, marad az aggódás. Vettem a bátorságot, megkíséreltem a lehetetlennek látszót:
László! Azt olvastam, ez a csúnya betegség nem ragályos, biztos vagyok benne anyukád a nevét nem is ebben az értelemben használja. Anyanyelvünk az alapjelentésén kívül, más értelemben is használja szavainkat, már te is ismerhetsz ilyeneket, mint például az ég, vagy a levél. Léteznek viszont olyanok melyeknek jelentése az idők során kibővült, más értelmezésben is használjuk. Amikor azt mondod farkaséhes vagyok, akkor nem a nagymamát akarod bekapni, hanem az éhséged nagyságát jelzed a farkas szóval. Anyukád a vele többször előforduló kellemetlenség nagyságán bosszankodva említette a megőrülést, mint esetleges következményt, nem gondolva arra, hogy ez a felnőttek körében sajnos mindennapos kifejezés téged megijeszthet.
János bácsi! Azért kell a felnőtteknek, mindig ijesztő dolgokat mondani, a gyerekeknek, hogy féljünk? Nem, nem László, csak meggondolatlanok.
Az utóbbi válaszom hitelessége - a felnőttek egymás közti társalgásában tapasztaltak következtében- megkérdőjelezhető, de ezt még magamnak sem tudom megmagyarázni.
Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Macska (#26764) | 2013. március 21. 15:18 |
Kedves János! Én is kíváncsian várom, szívesen elolvasnám. | |
| |
2. Bányai János (#26760) | 2013. március 21. 13:06 |
Kedves Macska! Köszönöm! Az ovodások néha meglepően reagálnak, de nincs mentségünk, tőlünk hallották.-D | |
Válasz Macska hozzászólására (#26758). |
|
3. Bányai János (#26759) | 2013. március 21. 13:03 |
Kedves Éva! Köszönöm! Valahol van egy "Emberi jellemek" sorozatom, megkeresem, és felteszem, ha még mindíg aktuális. | |
Válasz Zseva hozzászólására (#26750). |
|
4. Macska (#26758) | 2013. március 21. 12:08 |
Óvodás unokaöcsénk rendkívül aranyos, mondta is neki a férjem, hogy mindjárt megzabálja, mire ő harciasan visszavágott: „Nem! Én eszlek meg téged!” :-) | |
| |
5. Zseva (#26750) | 2013. március 21. 08:08 |
... Azt is tudom, olvastam, vagy hallottam valahol: A gondolatainkat nem lehet írással kifejezni. Igazán, csak a beszélgetéssel lehetséges. Tehát ebből is az következik, ha ez igaz?... és igaz, mert tapasztalom... de hiányolom. A beszélgetést. | |
| |
6. Zseva (#26749) | 2013. március 21. 08:01 |
... és sajnos ezek a szavak még fokozhatóak. Ha túl gyakran mondják nekem pl. azt, hogy "te hülye vagy!"... "te nagyon hülye vagy!"... ettől már csak egy ugrás az, hogy "jajj, de hülye az anyád!" Azt hiszem itt lenne az ideje elgondolkodni azon, ki az az egyén, aki ilyet mond nekünk? Biztos vagyok benne, hogy a fokozatok ilyen és ehhez hasonló jelzőkre vezethetők vissza... | |
| |
7. Zseva (#26748) | 2013. március 21. 07:51 |
Kedves János!... Ilyen értekezést többet is írhatnál, mert nem csak gyermekszemmel fura dolgok ezek, még felnőttszemmel is megdöbbenünk egyes kifejezések hallatán... Önmagában ezek a szavak bántóak, mindegy, hogy magunkra vagy másokra célzottan használjuk, de bántóak... Mert ha én azt mondom, "megőrülök"... olyan könnyű azt mondani másra, "te meg vagy őrülve"... Szóval, írj még ilyeneket! :-) | |
| |
