vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

IN RI

Műfaj: PrózaCimkék: ki vagyok én

Bádog-bános, mellette kereszt ötvözet pléhből, jóból, mézből, méregből és Mária ki mosta lábát, de nem segít és nem is világít, ám ráncigálnak tobzódva lelkemből. Füstös kénnel savas ötvözetesők, ott lelkemben imádják a véget, a halálvégem avégett hol keletkezés az elmúlás, mert köztük- közti létet

IN RI
Meghalt.
Velem volt.

Bádog-bános, mellette kereszt ötvözet pléhből, jóból, mézből, méregből és Mária ki mosta lábát, de nem segít és nem is világít, ám ráncigálnak tobzódva lelkemből. Füstös kénnel savas ötvözetesők, ott lelkemben imádják a véget, a halálvégem avégett hol keletkezés az elmúlás, mert köztük- közti létet tett elém. Fárasztó vagyok épp és szenvedek Taszított kényeket és virít, gördít tükörtükrös-

és nehéz köveket Én meg görgetem,- görgetem-görgetem, negatív lejtőnek fel mind magasabbra föl az égbe.
Most mocsokul nem vagyunk
Sehol sem ám itt az átok
Rajtam kívül vagyok
Nincs szivárvány hűs az ég
Gördülnek a kavicsok
.
Na nem, miért pontén! Vagy épp én, és mindenki máshol? Segítenél?
Ha Nocriban született, majd csak megment. Fehér holló ezüst nyárson, mocsok tündér, függő ágon fergel szorgont most épp, ezen a világon. Cseng a csengő az szép! S heten vágtatnak halált. Hallak, hallod? Üzlet fényez, pénzt, ha gördül, néhány ezer táncra perdül. Madár dalol éjsötétben paraszt hangol furuglát, fát ültetve, barackból lesz fehér átok, ha ágyon ül a veszett álom és ott az alkoholban a mámorhalál. Néger voltam, az is vagyok körmös körmölt álom vágyon függő szolga rabszolga, kék hajamban világ virág, tépett flóra vigyáz ma rám észak vize fejem hűti, Jézus szeret, az is lehet!
Ha Nocriban születet.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.