vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Jutkának...

Műfaj: VersCimkék: fény, fehér zöld, sárga árny, és csillanás

Jutkának….


Őszi Hangulatban

-hallgatag magány-
Levél sodorta lábam elé
az esti szelet
Barnán csillanó nyárt
Bordóban izzó pillanatát
Szívemben támadt mosolyát
hangulat tüzet
szerelemet oltó őszi fényt
Száraz magányát
feszülő kényét
Mert nem vagyok
és levél sodorta lábam elé
Az esti eget
Bár még támad a nyár
Fű szakad zöldelve szerte
rét ontja fülembe hangulatát
Égből a nyár még tüzes
hallgatag a magány
persze

De múlja idejét tíz holdtölte
Szívembe öntve
Ősz hangulatát, rőzse lobban az égre
Bár
Hiába küldöm, hiába kérem
az életet
-mert
Rám tört a téli nyár!
Ibolyaszín szivárvány
450 nanométeren lelkeddel
szívekbe nyúltál
Villámok futottak végig
és én nem szólok semmit…
nyugodni nemhagyott-mert vár
télből….
télből a nyár
és csak egy fény
és csak egy ég…
kiszakadt vágy
-mutatott
égből áthozott
ifjonti szívében varázs
mint, mindenkinek sziporkáztál
nekem is
Te megmutattad, hogyan tovább…
szárnyakon ott a talány
és csak néztél rám
--hallgatag voltam—
És nem kiáltottam Hozzád…
Jutka kicsit félszeg volt
Nem láthatták ahogy a páston sétál, ruhákat mutatva feszesen simulva testén, megmutatva a közönségnek…
--hallgatag voltam—
Csak hangokat hallott és suttogást, ahogy fejében képzett dallamok súgták, hidd el csakis a tiéd, mert mindig és örökkön örökké….
Jutka a pástra lépett, fejében sakkot játszott.
Ibolyaszín szivárvány
lelkeddel szívekbe nyúltál
Villámok futottak végig
nyugodni nem hagyott
--hallgatag voltam—

És csak egy fényt
és csak egy fényt hagyott…
És csak a Nap kelt fel
és csak egy szivárvány
mikor Föld arcáról
mossák a színeket
mert színed a szivárvány
Föld-humusz illata
szerelmesek sárga vágya
esőben kélt ének…
--hallgatag voltam—

Ég hajnalán a vágy zöld tükörben
áhítat
szürke tükörben
tó vízén feszülő hullámok
válladon nyugvó fehér galambok
csend hangjai a fájdalomban, mikor egyedül voltál
Éjt szakított ketté,
égben lebegők csarnoka
könnyként hullott alá minden,
minden… mit gondoltál…
--hallgatag voltam—
és most sem szóltam,-
És most sem…
A csend a padon ült
gondolunk Rád, mert ott a varázs
mikor ott a vágy, pi-null mezon ha bomlik
szemedben szivárvány quantum ütközéssel villanás
és csak egy fény, egy gyertya
és csak egy villanás,
most is hallgatagon vágytam a magányt
-hallgatag voltam-

Annuska néni megvette a főző olajat, a villamos száguldott a Gridajedov úton át, és a parkban hűsítő italt mértek, Margarita épp öltözni kezdett, testére fura kenőcsöt kent. A tömegír még nyitva tartott, csak a főnököt várták, az elismert költőt…
Nézd!
Milyen az ég!
Estefelé ibolya kék!
Nézd!
Milyen a láng!
estefelé, ha ott a magány…
Levél sodorta lábam elé
az esti szelet
Barnán csillanó nyárt
Bordóban izzó pillanatát

ibolya varázs!

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

Szavazás

Még nem érkezett szavazat a cikkre.

Ha belépsz, tudsz szavazni.