Ma már ezt kérem
Dátum: 2013. december 02. 22:47Műfaj: PrózaCimkék: vágyaim |  |
Az élet élni való végzetem, apró, halk örömök, pillantások, fel-feltörő kacagások, buja mosolyok. Ködbe vesző, majd felvillanó napfény, amely glóriát von a fák kopár karjai köré.
Ma már ezt kérem!
Az élet élni való végzetem, apró, halk örömök, pillantások, fel-feltörő kacagások, buja mosolyok. Ködbe vesző, majd felvillanó napfény, amely glóriát von a fák kopár karjai köré. Egy galamb, amelyik búgva hívja párját, násztáncot járva körbe-körbe. A szállongó hó és egy gyermek kacagása, amint az orrán olvad a fehér hidegség. A vágy, ami végig fut a gerincen, felgyújtva mindent, ami az erek útjába kerül. Nincs félelem, csak öröm.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
