vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Méry Drágám!...

Szerző: ZsevaDátum: 2012. szeptember 25. 20:33

Műfaj: PrózaCimkék: szeretet

Engem mindig megfog egy-egy lélektani pillanat, amit kiragad a rendező. Megpróbál az érzelmeimre hatni. Nem sikertelenül. Odaszegez a képernyő elé és gondolatban tovább szövögetem az eseményeket.

 

Amikor végig nézel egy ceremóniát. Nem éppen egy hétköznapi eseményt. Látod a boldog menyasszonyt és a vőlegényt... az egybegyűlteket. Rokonokat, barátokat, ismerősöket... A pillanat varázsa elhomályosít sok sérelmet, elfeledtet megbántást, fájdalmat és csak a boldog párt látod.

Mi minden jut eszedbe erről? Nem kell ahhoz elég idősnek lenned, hogy olyan részletekben is elmerülj gondolatban, ami mindezt valamikor megelőzhette.

Az egész filmben, ha rám van bízva, a végét helyeztem volna előtérbe, mint ahogy magamban el is jutottam idáig. Hiszen minden itt kezdődik. Amikor az apa, miután a lányát az oltárhoz vezeti, utána első útja a  temetőbe viszi Méryhez, a feleségéhez (szeretőjéhez) de ez mindegy is, a gyermeke anyjához, hogy elmondhassa neki ezt a rendkívüli eseményt.

- Méry Drágám! - Életem legboldogabb pillanata, hogy a lányunkat én vezethettem az oltárhoz!...

Mennyi mindent elindít bennünk ez az egyetlen mondat? Ezek azok a nagy pillanatok az életben. Milyen morbid ez, ott a szeretett sírja  előtt állva, amiért érdemes élni!
Mi történhetett? Mi minden előzhette meg ezt a nem hétköznapi eseményt?... Egy másik, esetleg tönkre ment élet a múltból?... Minden bizonnyal.

Azt éreztem, ezt a jelenetet látva, hogy sohasem késő belátni a tévedéseinket!

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 10 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. emillio   (#25806)

2012. szeptember 29. 15:20

Rájöttem, hogy mit ásott el! Hát - zsákba macskát! (:-))

Válasz emillio hozzászólására (#25786).

 

2. Zseva   (#25793)

2012. szeptember 29. 08:02

Az nem az én palim, teeeee! Azt mondtad játsszunk... Semmi köze hozzá. Ez egy film volt. Na. Mitől halt meg a nő, nem tudom, nem én voltam a rendező. Tessék átírni. Szabad kezet adok. Szerintem a szerelme volt. Mindegy, hogy feleség, vagy szerető, vagy akárki, de a lányukat oltárhoz vezette és boldog volt. Világos? :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25786).

 

3. emillio   (#25786)

2012. szeptember 29. 03:35

Várj egy kicsit! Ez a történet NEM rólam szól! De ismerek valakit, akinek világfájdalma van, és én hiába próbálok bohóckodni neki! Pedig sütök, főzök, körmöt rágok! ....... A te palid meg, - ha megette, akkor mit ásott el?

Válasz Zseva hozzászólására (#25746).

 

4. Zseva   (#25746)

2012. szeptember 27. 14:08

Hát ezért halt bele a nő! Mert megsütötte és megette... :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25745).

 

5. emillio   (#25745)

2012. szeptember 27. 13:37

Nem minden férfi ilyen! Én például imádom a cicákat! (Jól átsütve)

Válasz Zseva hozzászólására (#25744).

 

6. Zseva   (#25744)

2012. szeptember 27. 13:27

Imádja az állatokat, különösképpen a cicákat és ez megy a férfi agyára... :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25741).

 

7. Zseva   (#25743)

2012. szeptember 27. 13:25

Ne látsszon rajtad, csak érezze a partnered! :-) Nem, ő nem lesz fejfájós, neki más bajai lesznek.

Válasz emillio hozzászólására (#25741).

 

8. emillio   (#25741)

2012. szeptember 27. 09:06

A kávét! Azt lehet forrón szeretni! (Tudod, az a baj, hogy engem mindig meghatnak az igazi nagy érzelmek! ÉS ÉN AZT NAGYON NEM SZERETEM, HA MINDEZ LÁTSZIK RAJTAM!) Ergo. inkább hagy higgyék, hogy egy bohóc vagyok! Tehát - fejfájós lesz vajon az új ara? :-)

Válasz Zseva hozzászólására (#25732).

 

9. Zseva   (#25732)

2012. szeptember 27. 06:54

Emillió!... De pihent vagy. :-) Én a játéknak soha nem voltam elrontója... benne is lennék, de pont ez nem az, amit átírnék ebben a formában, ahogy javaslod. Méghogy elásta? (A csatabárdot lehet!) Persze, hogy valamiért elhalálozott... Valamikor menni kell... De szerette! Ezért fontos a látványtervezés. Nem mindegy a hangsúly sem. Hogyan mondja ki ezt az örömteli hírt... Higgyük már el neki! Te is hidd már el, hogy van aki forrón szeret! :-)

Válasz emillio hozzászólására (#25730).

 

10. emillio   (#25730)

2012. szeptember 27. 01:22

Éva! Benned egy rendező veszett el! Nos, jó - játsszunk! Írjuk át! A pali kiment az exéhez, akit Ő ásott el, mert mindig fájt a neje feje. Ezáltal a házas, vagy élettársi kötelezettsége alól mindig kibújt. Ennek folyamodványa az ásóval való elutaztatása. Hogy mégis miért látogatta meg a stiglinc kertben? Csak azért, hogy kárörvendően közölje: Ez élete legszebb napja! Merthogy oltárhoz vezette a nevelt lányát, és összekötötte vele az életét! De ha ennek is fog fájni a feje.....