Nincs szerencsém

Szerző: ZsevaDátum: 2014. június 12. 08:32

Műfaj: PrózaCimkék: elmélkedés

Szentül meg voltam győződve arról, márpedig most sikerülni fog. Ha nem, hát akkor majd a következő hónapban behozom. Hiába. Nincs szerencsém a szerelemben...

A soknál kevesebb, a kevesebbnél több volt, de azt már akkor is tudtam, nem lesz elég.
Mindenre azért nem futhatja - gondoltam. Így hát - jól felfogott érdekemben - szűkebbre húztam a nadrágszíjat. Nem eléggé.

Mindig tudtam a semmiből is képes vagyok valamit varázsolni. Ehhez külön rám volt szükség. A kreativitáson túl - persze. De mindenképp egy kis aprópénzre.
A nélkül azért még nekem sem sikerülhet minden.

Most eljött a nagy nap, és szomorúan veszem tudomásul, már megint valamit elszámoltam.

Lassan a társaim megérkeznek oda, ahová elindultak. Nélkülem. Az utazás élményét veszítettem el ismét, már nem számolom hányadszor, pedig, hogy készültem rá? Az nem lehet vitás. (Most miről fogok nektek mesélni?)

Az elmaradt, elmulasztott lehetőségekről?
Hogy találkozhattam volna vele, most először?
Az élményről, amiről - ha lett volna - beszámoltam volna...
Mégis csak Budapest, amit kihagytam, nem akármilyen helyre érkeztem volna. Azt se tudom melyik pályaudvarra? Lehet. Talán a D-ibe?... vagy a K-ibe? Bárhová is vitt volna az utunk, a program nem volt egy utolsó, ezt már régről tudom.

De mindegy is, mert bárhová szólt is volna a vonatjegyem, számomra ez már veszett fejsze nyele.

Kihagytam ezt is, mint már annyi mindent az életemben.

Hiába! Nincs szerencsém a "szerelemben"! Ez ilyen egyszerű.

https://www.youtube.com/watch?v=AVuhMS7lE7k&feature=kp

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.