Őrjöngés
Dátum: 2017. október 02. 09:05Műfaj: VersCimkék: őrjöngés, vers |
Mond mit tegyek, hogy fontos legyek,
hogy akarj, és ne csak le vakarj,
hogy élj, és ne csak félj,
hogy a boldogságodért tegyél és ne csak remélj...
Érted meg tettem volna bármit, de már nem számít
a düh, a kín és a csalódás el kábít,
de már mit? Lassan az érzelmem lebomlik,
a védelmem le omlik, a farkas bennem ordít.
Démonok serege elárasztja lelkem,
megölnek mindent bennem, minden tervem,
minden vágyam és minden álmom
A helyemet már, sehol sem találom...
Lehetetlen nincs, azt mondtad nem létezik,
de ha a lelked vétkezik, a szíved hiába éhezik.
A bókra, a csókra, az igaz szóra,
tehetek már bármit, nem számíthatok semmi jóra...
Volt valaki végre kinek elmondhattam mindent,
hogy mi az ami bánt és, hogy mi dúl itt bent
De mint minden, ez is elszállt mint a pára
Egyedül maradtam ismét mint egy szerencsétlen árva
Csak várva a csodára...
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.