vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Peckhami kísértet

Műfaj: ÉrdekességCimkék: humor

A mai Peckham London Southwark kerületének egyik, nem kimondottan elegáns része. Peckhami címet hallva, a sznobok azonnal felhúzzák az orrukat. Egy Peck nevű patak volt itt valaha, illetve megvan most is, csak beszorítva az útburkolat alá, mert a modern városok szégyellnek mindent, ami természetes.

Peckhami kísértet

A mai Peckham London Southwark kerületének egyik, nem kimondottan elegáns része. Peckhami címet hallva, a sznobok azonnal felhúzzák az orrukat. Egy Peck nevű patak volt itt valaha, illetve megvan most is, csak beszorítva az útburkolat alá, mert a modern városok szégyellnek mindent, ami természetes. A hely történelmében nincs semmi különleges. Paleó, neolitikum, egy kis római megszállás, királyi vadászkastély, zajos falusi mulatságok. A többször átépített kastélyt 1797-ben bontották le véglegesen.

Ez bizony nem sok, de nem is ezzel írta bele magát Peckham a történelembe, hanem az ablaktörő kísértetével. Kísértet, démon, földönkívüli, unatkozó arisztokrata perverz szórakozása, szerencsétlen gyengeelméjű, vagy tömeghisztéria? Ez is, az is – de tény, hogy ez volt a specialitása, az ablaktörés.

Az egész cirkusz így kezdődött, 1871 novemberében, valaki betörte a peckhami ablakokat. Egy „külföldit” letartóztattak, és egy ideig nyugalom volt, de a kísértet visszatért, és ismét vidáman csörömpöltek az ablakok. Sokan látták, vagy látni vélték. Szokatlanul magas volt, sovány, félelmetes. Fehér ruhát viselt, beszélni nem tudott, vagy nem akart, csak rémisztő hangokat hallatott, és bónuszként megtapogatta a csinosabb nők fenekét. És még egy dolog: óriási ugrásokkal menekült az üldözők elől. Mintha egy rugószerű szerkezetet erősített volna a cipője talpához, bár ki tudja, miféle anyagból vannak a másvilági cipők és rugók – röviden, mi mást gondolhattak volna a peckhamiak, mint azt, hogy maga Rugóláb Jack teszi náluk a tiszteletét.

Rugóláb Jack éppen olyan nevezetes személyiség, mint a másik Jack, a Hasfelmetsző. 1837-ben bukkant föl először Londonban, 2012-ben látták utoljára a surreyi Sttoneleigh mellett, de közben számtalan helyen ugrált a rugólábain, és sem a térben, sem az időben nem zavarta a távolság. Rugóláb Jack kétségkívül kísértet, míg a peckhami kollégája többször is gyanúba keveredett. Hol ahelyett, hogy finoman eltűnt volna a ködben, egyszerűen csak elszaladt, máskor elfogatta magát – egy Joseph Mundy nevű hajléktalan személyében, aki borsóval dobált egy ablakot. Sőt, az is kiderült, hogy a sötét színű kabátja alatt (hajdan) fehér alsóneműt viselt. Biztos, ami biztos, lecsukták hat hónapra, de a kísértetjárás folytatódott.

A peckhami lakosság, és különösen a kevésbé csinos hölgyek nem tűrhették, hogy éjszakánként egy kísértet garázdálkodik az utcán. Megszervezték a polgári védelmet, csoportosan járőröztek, minden gyanús megmozdulást megfigyeltek, de különösen az ablakos tótokét, mert hát cui prodest? A betört ablakok pótlásán egyedül csak ők kerestek.

A kísértetjárás olyan váratlanul maradt abba, ahogy elkezdődött, de még sokáig folyt a találgatás. Valamit láttunk, de mit? Egy Arthur nevű fiú például megesküdött arra, hogy a kísértet széttárta a kabátja két szárnyát, és megmutatta – nemcsak a fehér alsóneműt – mint egy közönséges szatír! Ezt már nem tűrhette a viktoriánus erkölcs, és kisütötték, hogy a kísértet nem lehet más, mint Sir Henry Bond, aki 1688-ban vesztette életét – részben azért, mert „pápista” volt, részben meg azért, mert II. Jakabot támogatta. Népszerűnek nem lehet nevezni, de legalább Sir-ként tért vissza a sírból, és mégiscsak más, ha nem egy szatír töri be az ablakodat, hanem egy előkelő nemes.

Vagy Rugóláb Jack, aki ugye még mindig versenyben van, nagyokat ugrik és kísért.
Ide írd a cikk teljes szövegét.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

Szavazás

Még nem érkezett szavazat a cikkre.

Ha belépsz, tudsz szavazni.