Rózsa és csillag
Dátum: 2015. június 15. 14:45Műfaj: VersCimkék: szerelem, bánat , érzelem |
Rózsa és csillag
Voltál rózsa, s én az illatod,
voltál az ég, s én a csillagod.
Elnyílt a rózsa, s eltűnt az illata,
elsötétült az ég, s meghalt a csillaga.
Elveszett mosolyom, megszűnt régi énem,
lelkem botorkál valahol mélyen.
Nincs hang, nincs szín,
csak feketeség s kín.
A kongó üresség üvölt bennem,
én nem akartam, de kellett mennem.
Te sem jössz, csak emléked mi visszajár,
a félhomályban egy halk dallam rám talál.
Nem szólsz, de hallom hangod,
nem ölelsz, de érzem két karod.
Távoli kép, látomás már az arcod,
hangod szófoszlány, mit a szél felém hoz.
Kicsi szívem elcsitul, csendesen dobban,
hiányod kínozza, mindennél jobban!
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.