Szeretlek, hiányzol...
Dátum: 2016. december 12. 13:40Műfaj: EgyébCimkék: tanulság, magány, élet, csalódás, fájdalom, szerelem |
Karesz és Ibolya élete monoton egyhangúságban telt. Nem bántották egymást, de túl sok jó sem történt közöttük. Amikor Karesz hazaért, szinte mindig focimeccseket nézett. Ilyenkor lecsúszott néhány üveg sör is, ezért már korán elálmosodott és lefeküdt. Ibolya még akkor sem tudott vele komolyabban....
Karesz és Ibolya élete monoton egyhangúságban telt. Nem bántották egymást, de túl sok jó sem történt közöttük. Amikor Karesz hazaért, szinte mindig focimeccseket nézett. Ilyenkor lecsúszott néhány üveg sör is, ezért már korán elálmosodott és lefeküdt. Ibolya még akkor sem tudott vele komolyabban beszélni, amikor hétvége volt, mert olyankor Karesz a haverjánál tartózkodott, az egykori osztálytársánál.
Mondták is Ibolya szülei a lányuknak, hogy jobb lett volna várni ezzel a házassággal, de Ibolya mindig reménykedett, hogy egyszer majd jobb lesz minden, más lesz, nem olyan, mint most.
Ibolya házias feleség, aki mindig pedánsan rendet tesz. Arra is odafigyel, hogy Karesz minden reggel kapjon becsomagolt reggelit, sőt a cipőjét is minden áldott nap kitakarítja. Ez így megy már tizenhat éve. Mondták is a kolléganői, hogy ők már nem csinálnák ezt.
A múlt alkalommal az egyikük kifejezte Ibolyának, hogy ő csak egy cseléd, szolga, aki másra dolgozik, de ezért semmi viszonzást nem kap. Ibolya egy napon hazafelé tartott és azon gondolkodott, hogy vásárol Karesznak egy új kabátot, mert a régi egy kicsit kopott volt már. Megvette, de ahogy az üzletben rápillantott az órájára, eszébe jutott, hogy jó lenne minél hamarabb hazaérni, mert Karesznak biztos jól esne, ha még lefekvése előtt látná, mit kapott. Rohant is ki az üzletből, látta, zöld a lámpa, szeretett volna gyorsan átmenni, de hirtelen egy figyelmetlen autóvezető……
Négy nap múlva
Karesz könnyei nem akartak kibuggyanni. A körülötte állók csak maguk elé bámultak, sokaknak az járt a fejében, hogy miért kell elmenni egy harminchat éves asszonynak ilyen szörnyű módon. A temetési menet most odaért a gödörhöz. A pap elmondta utolsó búcsúztató szavait, a legtöbben nagyon sírtak. Elhantolták a testet, mindenki ment a maga útjára, csak Karesz maradt ott a sírnál. Egyszer csak keserves sírás tört ki belőle és most életében először Ibolyának ezt mondta: Szeretlek, hiányzol….
A tanulság: vedd észre másokban a jót és értékeld. Addig mond el azoknak, akiket szeretsz, hogy szereted őket és hiányoznak neked, míg élnek. Addig mond, amíg nem késő.
Szemléltetésül:
Képzeld el egy játéknak az életet, ahol öt labdával zsonglőrködsz! A munkával, a családdal, a barátokkal, az egészséggel és a szellemiségeddel és mind az ötöt a kezedben tartod. Ezek közül csak a munka van gumiból és ha elejted mindig visszapattan, sosem törik el. De a másik négy üvegből készült, ha egyiküket elejted, visszavonhatatlanul megsérül, reped, vagy törik. Már sosem lesz a régi......
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.