vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Színek...mandola módra - IV.

Műfaj: VersCimkék: van, aki inspirál, akit inspirálnak

Narancs

 

Befordult a sarkon...az esti csendes alkony...

S tudtam: értem jön...súgva rám köszön...

Hogy hallja minden élő...szép menyasszonykérő...

Te vagy az, s leszel...ki nagy kanállal eszel...

A szűk tál mélyéről...más csupán széléről...

De, úgy kell neked...s bár fejed falba vered...

Mégis...sose szédülsz...csak olykor újra épülsz...

Téglánként, apróra...ostorozó szóra...

Mi benned megszólal...ha túl nagy az óhaj...

Ám, visz az élet ereje...nyög néha a szekere...

Ostor mégse pattan...csak ész kereke kattan...

És befordul a sarkon...a szürke színű "alkony".

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.