Távoli Karácsony
Dátum: 2013. december 23. 17:11Műfaj: VersCimkék: nélkül |  |
Már világos, hogy miért éppen most,
kiéhezett emlékek csapata áll sorban,
a standom elején, büfé illatot legelvén,
hagynék neki, de betellek, a kín élén.
Vidám szobalányok sikítanak,
azért, amiért kívánni lehet és érték,
de nem hagyok többet nekik,
mert félek, hogy ostoba szándék,
értelmetlen érdemben élnék.
Pénz miatt nincsen benne érdek,
csak élhet, egy maradék az a föld,
mögötte álmosan nézem kérdőn,
elmúlt az évszak, közvetlen délszeg.
Pacal szemű betyár hangja,
lehullott strand vizes köpenye,
mellé bújt naív ármány esete,
ahol, senki kényszere értelme.
Jön a Jézuska, benne ajándék,
füstös hó rózsa árnya, lett ő.
pedig csak égető napos hő,
párás évszak távoli teremtő.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
