Várok rád

Szerző: Judy N.G.Dátum: 2015. augusztus 01. 03:49

Műfaj: VersCimkék: szerelem, érzés

Járom az utam végtelen tájakon,
csak a szél zenél s a vízmosta partokon
aranyló homokszemeit görgeti a végtelen folyam,
lágy fodrain a holdfény szelíden megcsillan.

Nézek a távolba. Hol vagy, merre jársz?
Lombok közt szellő suhan, megszólalnak a fák
azt mondják, mit én hallani akarok,
hangod most fülemben cseng, hiányzol nagyon!

Ha velem vagy eltűnik a sötét,
szürke napjaimba beköltözik a fény,
szemed tüze izzítja a nappalt s az éjszakát,
én itt vagyok, s a meddig csak kell várok rád!

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.