Vártalak
Dátum: 2013. február 03. 18:21Műfaj: VersCimkék: vers |  |
Vártalak a nap tüzében,
Vártalak sok éven át.
Vártalak a töltés mentén,
Álltam érted út porát.
Csúcsra vágytam, hogy szétnézzek,
Nem láttam mást, csak mélységet.
Nem volt szárnyam, hogy repüljek,
Te vittél karodban engem…
Nem volt más az életemben,
Nem is lesz már oly csodás,
Mint a két karodban Édes
Élni át a délutánt.
Forró csókod megigézett,
Szívem lángol, jaj elégek!
Érted élek, nem cseréllek,
Ha megölsz, akkor se félek…
Élek, élek, élek - még...!
(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
