Vég

Szerző: KödmadárDátum: 2013. május 08. 10:30

Műfaj: PrózaCimkék: próza, novella, szerelem, végzet

Tudom, hogy amikor valami véget ér, ott elkezdődik valami új. Hiszek a feltámadásban. Vajon mikor lesz legközelebb? Egy hét? Egy hónap, vagy egy egész év?

- Ha megmozdulok, neked annyi!
- Ne! Ne merd megtenni!
- Csak egy kicsit! Így…
- Állj már le, nem érted? Ne csináld ezt velem!
- Na jó, a kedvedért… De én sem bírom már sokáig!
- Együtt menni fog!
- Szeretsz?
- ………..
- Ha nem válaszolsz, megmozdulok!
- Most zsarolsz?
- És fenyegetődzöm! Utoljára kérdem: Szeretsz?
- …………
- Na jó, akkor…
- Állj már meg! Szeretlek! Imádlak! …Csak maradj nyugton!
- Nem tudok. Muszáj megmozdulnom! Hát nem látod, hogy én sem bírom már tovább?
- Na jó! De csak a kedvedért. Csak nagyon lassan!
- Jó.
- Mondom lassan! Még akarom egy kicsit! Annyira jó! Érzem, hogy most élek…száguld a vérem ezerrel!
- Nem , nem bírom tovább! Már nem kapok levegőt! Bocsáss meg…!

Tudom, hogy amikor valami véget ér, ott elkezdődik valami új. Hiszek a feltámadásban. Vajon mikor lesz legközelebb? Egy hét? Egy hónap, vagy egy egész év?

- Ne! Ne hagyd abba! Annyira finom…

(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.