vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

-

Műfaj: VersCimkék: cím, nélkül

Úgy halok majd meg,
ahogy a Nap megy le éppen,
lassan, szépen.

Ezer színben pompázva,
égve kíváncsi pillantásokban,
hogy mit hagyok az utókorra.

Pedig nem voltam csilag az égen,
lázadók nagy hangú vezére,
csak a sok közül egy.

Hiába remegsz,
te is így végzed, kedvesem,
magányosan, elfeledve.

Remélem, annyi erőm még lesz,
hogy beintsek nektek.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Veronai   (#1423)

2008. június 22. 01:13

Butaság. Rossz hozzáállás! Nem beinteni! Megmaradni! Azt kell tudni! Az erő ehhez kell. Gyakorolj szeretni és ez által írni. Üdv! Veronai