A kőszobor
Dátum: 2010. június 28. 14:32Műfaj: VersCimkék: szerelem, magány |
A kőszobor merőn előre tekint,
Ha esik, ha fúj, nem érez semmit.
Örömét, bánatát érzi az ember,
Mind erről beszélni mással nem mer.
De a jó Isten ismeri a lelkeket,
Kik a rosszak, s kik szeretnek.
A sok közül mindig van egyetlen
Aki kesereg, de érte senki sem.
Ha nyomja a bú, megnéz egy régi képet,
Hozzá fűzi még minden képzelet.
Képzeletében ott maradt
A sok-sok boldog pillanat.
De bizakodva a jövő felé tekint,
Ragyoghat még reá a Nap megint.
Amit gondol, és érez az ember,
Arról beszélni mással nem mer.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.