A ló, a nyuszi és a többiek
Dátum: 2010. május 30. 07:22Műfaj: EgyébCimkék: mese, nyuszi, baromfiudvar |  |
Az egyik tanítványom által kért és írt mesém, mely nemcsak azért érdekes, mert többször is visszatérnek ezek a szereplők, hanem azért, mert nem akartam sablonos történetet írni.
A ló, a nyuszi és a többiek
Élt egyszer egy ló, egy nyuszi és sok-sok állat egy baromfiudvarban. Voltak köztük tyúkok, kakasok, kacsák, libák, de ki ne hagyjam a malacokat, a birkákat, a kecskéket, a mérges pulykákat, a gyönyörű pávákat. Sorolhatnám tovább is őket, ám csak ennyiféle állat lakta ezt az udvart.
Egy esős nap, mikor még a kismalacoknak sem volt kedve dagonyázni, hatalmas unalom vette kezdetét. Minden állat sóhajtozott.
A ló és a nyuszi egymásra tekintett, nem értette, miért oly búsak állattársai. Elhatározták, hogy felvidítják a baromfiudvart.
A nyuszi szaltókat mutatott be, a ló pedig a két hátsó lábára állt. Majd zsonglőrködtek, bohóckodtak. Ám a többi állat csak ásítozott, néha még ki sem jöttek az óljukból.
Már majdnem beesteledett, mikor a nyuszi kiáltozni kezdett:
- Mindenki fusson, ahogy csak tud! Itt vannak az állatrablók! Segítség!
- Nyuszi! Ne csináld! Tényleg? – kérdezte elbizonytalanodva a ló.
- Dehogy! – válaszolta a nyuszi. – Valahogy azonban fel kell rázni az udvart.
- Segítség! – kiáltott fel a ló is. – Segítség! Rohanjatok az erdőbe! – folytatta.
A megrémült állatok egymást tolva, taposva rohantak az erdő felé, ahol mindegyik keresett egy-egy sűrű bozótot, hogy jól el tudjon bújni.
Eltelt egy nap, majd még egy. A megrémült állatok csendben vártak a ló és a nyuszi újabb jelére, hogy vissza tudjanak jönni. Eltelt még egy nap, azonban az állatrablóknak se híre, se hamva.
Ekkor a kacsák és a pulykák visszaosontak a baromfiudvarhoz, hogy meglessék, mi történt a lóval és a nyuszival.
Nagyon csendben mentek, szinte lopakodtak. Ám alig akartak hinni a szemüknek.
A nyuszi és a ló a kis tó mellett sütkérezett, békésen pihentek a finom fűben.
Rögtön vissza is mentek a többiekhez, s elmesélték, mit is láttak. Ezután az összes állat elindult a baromfiudvar felé.
A ló és a nyuszi már messziről látta őket, csak egymásra tekintettek, mosolyogtak.
- Sikerült! – szólt a nyuszi.
- Igen, de szerintem nagyon mérgesek – szólt a ló.
- Az lehet, de csak figyelj és hallgass! – biztatta őt a nyuszi.
A pulykák érkeztek leghamarabb. Nem győztek prüszkölni, fujtatni.
- Hogy képzeltétek ezt? Már három napja sínylődtünk abban a kényelmetlen erdőben, szinte ki sem tudtunk bújni a bokrok alól – sopánkodott a pulykák legidősebbike.
- Amikor meg itt voltatok, önként maradtatok az ólakban! Szinte egymást szomorítottátok – válaszolta a nyuszi.
- Így legalább egy kis színt vittünk az életetekbe – folytatta a ló.
A pulyka lesütötte a fejét, s csak ezt mondta:
- Végül is …
- Igazatok van – vallotta be az egyik kecske.
- Gyertek vissza! Nem vagytok veszélyben! – mondta a nyuszi.
Azóta egy perc sem telt el unalmasan ebben a baromfiudvarban. Minden nap különféle mókákkal nevettették egymást a szárnyasok és a négylábúak.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
